2017. Szeptember 22. 2:58

Frissitve04:17:07 AM GMT


Technológiák Energiabarát építészet Passzívház, aktívház, akár irodaként is


Passzívház, aktívház, akár irodaként is

Passzívház, aktívház, akár irodaként isA passzívház egyre nagyobb népszerűségnek örvend, különösen válság idején, amikor az emelkedő energiaköltség minden forintja súlyosan érinti a felhasználót. A Rekultív Kft. irodaépülete több energiát termel, mint amennyit fölhasznál, mégsem volt drágább, mint egy átlagos épület.

Dózeres kezdet

Egy, még csak tervezőasztalon lévő hipermarket helyén álló nővérszállót és családi házakat kellet lebontanunk 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervezőcsapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén élő 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végző Rekultív Kft. ügyvezetője a kezdeteket.

A mosonmagyaróvári székhelyű cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terelődött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lévő napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos először még visszahőkölt. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk róla, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a mű – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.

Rutinos idegenvezető, hiszen a tervezőkkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt "nyitott ház", azaz bármikor hozhatnak érdeklődőket, hogy élőben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkezők először mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház.

Pólóban a mínuszok közepette

– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával fűtött és aktív légcserélő berendezéssel "lélegeztetett", napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítményű hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserélő rendszernek köszönhetően pedig szellőztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített levegővel – hoz praktikus példát az ügyvezető.

Aki maga is beismeri, hogy először akkor lepődött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervező az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós idő ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felfűtsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.

A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermelők lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban működik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az első betű- és szófoszlányokra benne.

Az már csak hab a tortán, hogy a tetőre szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürdővizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a műszak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.

Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzből – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárművek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a jármű-szerelőműhelyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerelők, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járművekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak elődeiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.

Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is "már meglehetős biztonságot nyújt a megvalósításhoz". Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszerűen –, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehetőség elől, hogy másik két, Csornán és Fertőszentmiklóson működő irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.

– Sokan kérdezték tőlünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezető, miközben a napos márciusi időben a mérőórára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termelő az elektromos hálózatban.

Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületről tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: MTI



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*