2017. December 18. 15:35

Frissitve04:17:07 AM GMT


Technológiák Energiabarát építészet Energiatakarékosság: a megoldás a passzívház


Energiatakarékosság: a megoldás a passzívház

Energiatakarékosság: a megoldás a passzívházA folyamatosan emelkedő energiaárak egyre többünket kényszerítenek arra, hogy alternatívát keressünk a manapság jellemző energiapazarló épületekre. Az egyik megoldás a passzív ház, amelyből már nálunk is épült néhány. Az elsőt Mihály György producer építette Pilisszentlászlón.

Az első passzív házat a németországi Darmstadtban építették, 1990-ben. Németország azóta is vezető a technológia alkalmazásában, hiszen azóta is náluk, illetve Ausztriában épül a legtöbb ilyen jellegű épület.

A magyarországi úttörő, Mihály György egyébként is szívén viseli környezete állapotát. Ismert anekdota róla, hogy miután Pilisszentlászlóra költöztek, szemet szúrt neki az egyik igen szemetes utca a környéken. Nem jelentett fel senkit, még csak falragaszokat sem helyezett ki figyelemfelhívóként. Helyette inkább feleségével és gyermekeivel rendszeresen fölszedte a szemetet. Ma már senki nem szemetel arrafelé.

 

Kémény nélkül

A passzív házra jellemző, hogy olyan hőszigetelő képességgel rendelkezik, amely szükségtelenné teszi a hagyományos fűtést. Az átlagember számára szinte hihetetlen, de a hagyományos értelembe vett fűtőrendszer nem létezik a házban. A kialakított rendszer szinte teljesen önellátó, alig-alig kell rásegíteni a fűtésre, hűtésre. Amikor mégiscsak szükség van rá, azt geotermikus hőszivattyúval oldották meg.

A normál élethez szükséges hőmérséklet eléréséhez elegendő az ablakon beeső napsugárzás, illetve a házban élők, valamint az ott működő háztartási gépek (hűtőszekrény, TV, rádió, számítógép stb.) által termelt hő.

Egy ház az 1996-ban létrejött és a szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős német Passivhaus Institut szerint akkor nevezhető passzív háznak, ha évente négyzetméterenként kevesebb energiát fogyaszt, mint 15 kWh. (A manapság, hagyományos technológiával épített házak ennek több mint tízszeresét, 180-250 kWh-t.)

 

Szakértő tervezés és kivitelezés

A passzív ház építése speciális fölkészültséget igényel. Nem árt, ha már a telek kiválasztásakor is szakember tanácsát kérjük ki, mert a tájolás és környezeti adottságok is jelentősen befolyásolhatják a ház „képességeit.” Ugyanakkor lényeges, hogy a kivitelezésnél csak tökéletes munkát fogadhatunk el, mert egyetlen apró pontatlanság jelentősen ronthatja a ház kedvező tulajdonságait. A háznak minden elemében igen jól kell tartani a meleget, illetve a hideget, vagyis alacsony hőátbocsátási értékkel kell rendelkeznie a falaknak, a padlónak, a nyílászáróknak, a mennyezetnek és a komplett tetőszerkezetnek. Mindez azonban nem elég: minden irányból légmentesen zárt kell, hogy legyen az épület szerkezete. A kivitelezésnél ezért különösen figyelni kell a nyílászárók beépítésére, valamint a csőáttöréseknél a pontos tömítésekre.


Szellőztetés hővisszanyeréssel

Ha valaki passzívházba költözik, bizonyos tekintetben élete is megváltozik. A szellőztetés például nem az ablakokon, ajtókon keresztül történik, hanem egy speciális szellőztető gép segítségével. Ennek segítségével a kimenő levegőből kinyert hőmennyiséget részben a benti levegő temperálására, részben pedig a használati melegvíz termelésre használják. A szellőztető géphez kapcsolódik egy levegő-talaj hőcserélő rendszer, amely nem a közvetlen külső levegővel frissíti az épület belső levegőjét, hanem a talajban másfél méter mélyen elhelyezett csőrendszeren keresztül szívja be a levegőt. Ebben a mélységben télen-nyáron 10 ºC-os a hőmérséklet, s ezért a csőhálózat télen előmelegíti, nyáron pedig hűti a lakásba érkező levegőt. Ha pedig még pollenszűrővel is ellátjuk a rendszert, akkor még kellemetlen allergiás reakciók is csökkenhetnek a lakásban.

 

Takarékos vízhasználat

Bár nekünk magyaroknak egyelőre nem jelent gondot a víz, azért nem árt a jövőre gondolni, s takarékosan bánni vele. Érdemes nemcsak kettős víz- és csatornarendszert kiépíteni, de az esővíz hasznosítását is megoldani. A pilisszentlászlói házban ennek figyelembe vételével a mosdó, a kád, a zuhany elhasznált vize egy biológiai tisztítón keresztül a WC tartályba és a nem ivóvíz csapokba kerül. Ez a szürkevíz hálózat. Ez utóbbiakból veszik a viráglocsoláshoz és a takarításhoz használt vizet. Ráadásul az esővízgyűjtőben összegyűlő vizet egy mechanikai szűrő közbeiktatásával a szürkevíz-hálózatba szivattyúzzák, ezzel is csökkentve a vezetékes vízhasználatot. Miután pedig az utcában nincs csatornahálózat, egy kifejezetten családi házak számára ajánlott biológiai szennyvíztisztítóban gyűjtik a szennyvizet. Ezzel kettős megtakarítást értek el. Egyrészt nem kell magas csatornadíjat fizetni, másrészt pedig csak 2-3 évente kell szippantással kiüríteni a szennyvíztisztítót. Mindezek eredményeként a család vízfelhasználása mindössze fele a korábbinak.

 

Fűtés – csak kiegészítésként

A vízmelegítésről geotermikus hőszivattyú gondoskodik, amely két, nyolcvanméteres szonda segítségével „lopja el” a szükséges meleget a földből. Amennyiben pedig sarkvidéki fagy, vagy hosszantartó forróság nehezíti az életet, a hőszivattyú kazánként, illetve klímarendszerként működik. Az előbbi esetben a falakban, illetve a mennyezetben elhelyezett tartalék fűtés vezetékben keringtetett a forró vízzel emeli a hőmérsékletet, az utóbbiban pedig – a szivattyú működését megfordítva – hideg vízzel enyhíti a meleget. Ennek a rendszernek további haszna, hogy a falakban és a mennyezetben elhelyezett csövek sugárzó hőt, hideget biztosítanak, amelyet sokkal intenzívebbnek érzünk, mint a hagyományos fűtő-hűtő eszközök által keltett hideget-meleget.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*