2017. Július 24. 10:32

Frissitve04:17:07 AM GMT


FAQ Szélerőművek A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye a Nemzeti Energiastratégiáról


A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye a Nemzeti Energiastratégiáról

E-mail Nyomtatás PDF

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye a Nemzeti EnergiastratégiárólA Nemzeti Energiastratégia (NES) elmaradott, konzervatív elvek mentén tervez. A jogszabályban rögzített két évenkénti felülvizsgálatban az energiaszektor fejlődését, a zöld energia, illetve megújuló energia technológiák adta lehetőségeket, az energiahatékonyság szempontjait sokkal nagyobb mértékben figyelembe kell venni – áll az MSZIT közleményében.

 

A megújuló energiáknak és a szélenergiának nagyobb szerepet kell adni a 2030-ig terjedő Nemzeti Energiastratégiában (NES). Ez a zöld gazdaságfejlesztési elképzelésekkel és a formálódó új Európai Uniós irányokkal is összhangban lenne.

Elavult elvek mentén

Miközben az Európai Unió egyre ambiciózusabb széndioxid csökkentési és megújuló energia célokat tűz ki, és mind a fejlett, mind a gyorsan fejlődő országokban a megújuló energiák kapják az egyik legnagyobb szerepet, a 2011-ben elfogadott és jogszabályban rögzített Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030-ig c. dokumentum, bár akár fél évszázadra meghatározhatja a magyar energiaszektor jövőjét, mégis több évtizedes, elavult elvek mentén épül fel. Itt az ideje, hogy a Nemzeti Energiastratégia is összhangba kerüljön a magyar és uniós szinten is meghirdetett zöld ipar és zöld energia fejlesztési elképzelésekkel, megfelelő arányban építsen a megújuló energiákra.

A környezetvédelem, az önállóság, az árstabilitás, a gazdaságfejlesztés kérdéskörei mentén alakul az Uniós, és retorika szintjén a magyar energiapoltika is.
– Az Európai Bizottság beterjesztette a hosszú távú, Útiterv egy versenyképes alacsony széndioxid intenzitású gazdaság 2050-re című, jövőre vonatkozó tervet, amely 2050-re 80-95 %-ban széndioxid kibocsátás mentes energiaszektort céloz meg. A széndioxid kibocsátás csökkentésben kulcsszereplők a megújulók, ezen belül a szélenergia.
– Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a jelenlegiénél ambiciózusabb, 2020-ig 25 %-os, 2030-ig 30 %-os üvegházhatású gáz - kibocsátás csökkentést céloz meg.
– Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) állásfoglalása szerint a célok eléréséhez az EU-nak 2030-ra új, kötelező érvényű célokat kell kitűznie: az energiafogyasztást legalább 45 %-ban megújuló energiaforrásokkal kell kielégíteni.

Bár a Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030-ig c. Dokumentum elfogadásra került, abban továbbra is szerepelnek a társadalmi egyeztetés során már jelzett hibák, melyek a döntéshozókat is félrevezetik. A NES 2030-at összhangba kell hozni a kormány által meghirdetett zöld energia és zöld ipar fejlesztési célokkal, mind a kirajzolódó nemzetközi szabályozási trendekkel. Különben az ország számára meglévő lehetőségeket elszalasztjuk.

Alacsony a megújuló energia aránya

Egy bölcs és stratégiai energiapolitika minden technológia és lehetőség pozitívumait igyekszik használni, így egy kiegyensúlyozott energiatermelő mixet hoz létre, ami minimalizálja a társadalmi költséget és kockázatot, és maximalizálja a hasznokat. A NES több technológia magas részarányát, egyszerűen ténynek, nem pedig a társadalmi hasznok maximalizálása érdekében racionálisan, legkisebb költség mellett megoldandó feladatként határozza meg. Igy például a NES teljességgel figyelmen kívül hagyja a megújuló energiaforrások, és ezen belül a szélenergia import nyersanyag árváltozástól való függetlenségét, így a hazai, megújuló energiaforrás alapú villamosenergia termelés forint milliárdokban mérhető árstabilizáló hatását.

Meg kell vizsgálni nagyobb megújuló energia részarány megcélzásának a lehetőségét. 2030-ra legalább 30 %-os, 2050-re 50 %-os részarányt kell kitűzni. Ahhoz, hogy a megújulók technikai sajátosságai mellett azok környezeti és gazdasági előnyei érzékelhetőek legyenek, az egyes megújuló technológiáknak el kell érniük egy kritikus mennyiséget. A stratégia lényegében egyik megújuló energiahordozót sem engedi ezen kritikus határ fölé növekedni.

A vizsgált forgatókönyvek megújulós villamosenergia részarány szempontjából 2030-ra 15-20 %-os illetve 2050-ig mindössze 20-35 %-os változatokkal számolnak.

Csökkenteni kell a fosszilis és ezen belül a földgáz alapú energiatermelés szerepét. A vizsgált forgatókönyvek kész tényként és nem kezelendő feladatként tekintenek az import földgázfüggőségre, hiszen a jelenlegi közel 30 %-os földgázrészarányt minden forgatókönyv esetén 37-52 %-ra engedi felmenni. Az ingadozó és növekvő árú, teljes mértékben külföldről behozott földgáz szerepét csökkenteni kell.

Az atomenergia szerepét reális szinten kell meghatározni, nem minden ésszerű határon túl növelni. A stratégia megalapozásánál alacsonyabb nukleáris részarányt tartalmazó forgatókönyvet is kell vizsgálni. A stratégia majdnem minden fogatókönyve az egyetlen atomerőmű kapacitásainak növelésével számol, tényként kezeli a kapacitásbővítést, axiómaként fogadja el a nukleáris energia részarányát, amivel a már most is hatalmas biztonsági kockázatot jelentő 37 %-os arányt 50 %-ra engedi növelni. Meg kell vizsgálni a nukleáris kapacitások egy részének megújuló energiával való kiváltásának lehetőségét. Ahogyan ezt Németország és Svájc is megteszi. Magyarországon 500 MW kapacitás nukleáris blokk helyett akár szélenergiával is olcsóbban, hamarabb, kockázatos állami támogatás nélkül, biztonságosabban megépíthető.

Olcsóbb a szél energia, mint az atom

Az egyes technológiák költségeinek, és költségváltozásainak következetes figyelembevétele szükséges. A NES nem vezeti végig az egyes technológiák jövőbeli termelési költségeinek árváltozásait. Említi például, hogy a napenergiának a tervezési időszak második felében lehet nagyobb szerepe, mert addigra csökkennek megfelelő mértékben a technológia árak, ugyanakkor az atomenergia esetén a jelenleg megjelenített termelési költségeket veszi alapul, holott új kapacitások építése esetén 30-40 éves időtávon is, a megtérülési idő alatt akár 23-26 Ft/kWh, tehát a mainak akár négyszerese is lehet a termelési költség. Ezt a költséget egyértelműen a fogyasztók fizetnék meg. Összehasonlításként: a korábban említett példa alapján, ha 500 MW-nyi atomenergia blokkot szélenergiával váltanánk ki, akkor mire az atomerőművi blokkok megépülnek, a szélenergetikai befektetések már meg is térülnek, és a fogyasztói ár akár harmadáért termelnek, ezzel csökkentve a fogyasztói terheket.

Rugalmas energiairányítási rendszerre van szükség

A decentralizált termelést, a megújuló energiaforrások befogadását, az intelligens kereslet oldali befolyásolást integrálni tudó rendszerfejlesztéseket szorgalmazni kell. Előnyeik maximális kihasználásához a nagy, rugalmatlan erőműveket előnyben részesítő villamosenergia rendszeren és rendszerirányításon a 21. századi kihívásoknak megfelelő fejlesztéseket kell végezni. A NES a megújuló technológiák sajátosságait megváltoztathatatlan problémának kezeli, ahelyett hogy ezeket kezelni képes fejlesztési irányokat jelölne ki. Az energiastratégiában a rendszer rugalmasságának növelését hangsúlyosabbá, és gondosabban kidolgozottá kell tenni.

A szélenergiának lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia a jövőbeli energiamixben. A Stratégia jelenleg 2020-ig mindössze a 2008-ra meghatározott (kb. 750 MW) szélkapacitással számol, tehát lényegében nem engedi a szélenergia szerepét a jelenleginél nagyobbra növekedni. A hazai energiaforrások (így a szél is) kihasználatlanul hagyása nem csak egy erőforrás elpazarlása, de annak pozitív környezeti és gazdasági hatásainak korlátozása is. A szélenergiának lényegesen nagyobb részarányt kell képviselnie. A NES a pillérek részből érthetetlen okból lényegében kihagyja a szélenergiát (37.oldal), amikor felsorolja a „nem megfelelő módon kihasznált” megújuló energia technológiákat. Ez egy hosszútávú energiapolitika esetén megengedhetetlenül torz hozzáállás, hiszen 2011-ben, a jelenlegi szabályozási viszonyok között is közel 2000 MW szélenergia kapacitás épülhetne meg néhány éven belül, beruházástámogatás nélkül, amennyiben a szabályozók ezt hagynák. Ehhez képest mindössze 330 MW üzemel. Tehát legfeljebb még mostani körülmények között is a LEHETŐSÉGEK ALIG HATODÁT használjuk ki. Foglalkoztatáspolitikai szempontok megalapozás nélkül, axiómaként, szelektíven használva szerepelnek bizonyos irányok kijelölésekor. A munkaerő-piaci hatások vizsgálatát végig kell vezetni a teljes dokumentumon.

Komplex elemzésre lenne szükség

A NES az érvelésben több helyen a foglalkoztatáspolitikai szempontok mentén javasol döntéseket (pl. megújulók esetén a biomassza előterébe tolása), ezt azonban nem vezeti végig, így az elemzés nem kiegyensúlyozott. A hatáselemzés, a gazdasági hatáselemzés kizárólag a piaci -árfolyamatokat veszi figyelembe, a megalapozásban nem kerül elemzésre a munkaerő-piaci hatás sem a CCS, sem az atomenergia, sem a földgázhasználat esetén. Szükséges lenne az összes technológia esetén végigvezetni a foglalkoztatáspolitikai szempontot. Elfogadható, sőt támogatandó az a megközelítés, amely a technológiák különböző jellemzői alapján, a végső cél-mixben az össztársadalmi haszon optimalizálás érdekében dönt egyes technológiák bizonyos előnyeinek a nagyobb súllyal történő figyelembevétele mellett. Ehhez azonban minden elemzési szempontot végig kell vezetni, (pl. importfüggőségre hatás, árvolatilitás, havári esélye, infrastrukturális fejlesztési igény, munkaerő-piaci hatás, stb.) szükséges pontosan tudni és számszerűsíteni az egyes szempontok szerinti hatást és lehetőségeket. Pontosan meg kell indokolni, hogy miért kerül figyelembevételre az egyik illetve másik technológiánál (pl. megújulóknál szempont, negatív előjellel, az energiahatékonyságnál előny), ugyanakkor kerüli el az elemzést más technológiák esetén (pl. atomenergia, földgáz).

Hiányzik a hazai ipar megerősítésének terve

Hazai ipar erősítésének, mint energiastratégiai célnak, kiegyensúlyozottan, és megalapozottan kell szerepelnie. A NES nem foglalkozik a hazai ipar erősítésének meghatározásával. Megalapozás és definíció nélkül, állítás szinten kezeli, hogy bizonyos technológiák használata jelentősen, bizonyos technológiák pedig kevésbé erősítik a hazai gazdaságot. Ez alapján a fejlesztési irányok kijelölése erősen kontraproduktív lehet. Például a NES axiómaként kezeli, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó építőipari tevékenységek a hazai vállalkozásoknak jók. Nem vizsgálja és elemzi az arányokat. Fontos lenne megvizsgálni az építőipari vállalkozások tulajdonosi szerkezetét, a felhasznált anyagok hazai előállítási arányát. Ugyanígy bizonyos energiatermelési technológiák megítélését is kiegyensúlyozottabb alapra kell helyezni. Például a biogáz-termelő technológiák nagy része német, osztrák; a több ezermilliárdos atomenergia technológia pedig orosz illetve francia.

Az értékesíthető széndioxid kvótákat, alacsony karbonintenzitású energiatermelő technológiákkal, rövidebb időtávon is figyelembe kell venni. Szintén nincsen végigvezetve az értékesíthető széndioxid kvóták kérdésköre. A NES az atomerőművi bővítés melletti érvként jelöli meg a rendkívül távoli, 2032-37-es időszakban az atomerőmű minimális fajlagos széndioxid kibocsátási hatását. Ugyanakkor nem vizsgálja meg a jóval hamarabb, egyéb technológiával megvalósuló széndioxidkibocsátás-csökkentés előbb jelentkező pozitív hatásait. A PwC nemzetközi tanácsadó cég által a magyar viszonyokra készített elemzés alapján például minden 100 MW beépített szélenergia kapacitás 61 millió köbméternyi, 4,3 milliárd forint értékű földgázt válthatna ki, 126 000 tonna, 0,54 milliárd forintnyi értékesíthető széndioxid kvótát termelve. Ezek hasznok rögtön megépítés után, már 2012-13-tól, nem csak 20 év múlva jelentkeznének.

Forrás: MSZIT



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*