Geotermikus hő szállításáról állapodott meg a győri városüzemeltetési társasággal a PannErgy leányvállalata, az Arrabona Geotermia Kft..

A magyar tulajdonban lévő Genex jövő februárban induló perkupai üzemében folyadékhűtőket, távközlési klímaberendezéseket és hőszivattyúkat gyártanak majd. A barnamezős beruházás érdekessége, hogy – a tervek szerint – kizárólag környezetbarát módon termelt energiát használnak az üzemben.

A geotermikus hőenergia rendszerbe állításával közel hatmillió köbméterrel csökkent a győri távfűtés földgázfelhasználása és közel 11 ezer tonnával a széndioxid

Alapdíj nélkül, évente 32 százalékkal olcsóbban működik november első napjaitól az a 256 lakásos Hun utcai panelház, ahol a Főtávról leválva hőszivattyús rendszerrel biztosítják a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást. A költségeket a beruházó Geo-Nrg Kft. állja, cserébe a lakóközösség húsz éves szerződést kötött a hőszolgáltatásra.

Mivel egyre nagyobb az érdeklődés a geotermikus energia felhasználási lehetőségei iránt, Bécs felmérette a földenergia-potenciálját. Az eredményeket őszig integrálják a város digitális térképébe, így bárki megnézheti, hogy érdemes-e hőszivattyút telepítenie a telkén, vagy sem.

Megkapták a jogerős építési engedélyt, így már decemberben elkezdődhetnek annak a mintegy 7000 négyzetméteres fóliasátornak az alapozási munkái, amelyben a geotermikus energia másodlagos felhasználásával zöldséget termelnek majd a miskolci intézmények konyhái számára.

2015. június 30-ig nem kell visszasajtolni az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet – döntött a kormány. Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a jogszabálytervezeteket.

A kedvező földrajzi adottságok miatt Magyarország a geotermikus energiatermelés egyik legmeghatározóbb szereplője lehetne, ha a hatósági intézkedések hiányossága nem gördítene újabb és újabb akadályokat a terület fejlődése elé – jelentette ki Pócs István, a CEGE Zrt. ügyvezetője egy szakszemináriumon.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) új természettudományi kutatóközpontjának három kocka alakú iroda- és laborépületének energiaigényét nagyrészt geotermikus és napenergiából fedezik.

Termálvíz kút, illetve biomassza-kazán biztosítja mostantól a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjének, valamint Vácrátót több közintézményének a fűtését – közölte az MTI-vel Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet főigazgatója.