2017. Szeptember 22. 2:47

Frissitve04:17:07 AM GMT


Gazdaság Üzlet A pártok megújuló energiapolitikája – MSZP


A pártok megújuló energiapolitikája – MSZP

A pártok megújuló energia politikája – MSZPSorozatunkban a pártok megújuló energiapolitikáját mutatjuk be. Mostani írásunkban a kérdéseinkre először reagáló MSZP képviselő, Szanyi Tibor gondolatait olvashatják.

A politikus szerint a pártok meglehetősen bátortalanok a megújuló energiaforrások kihasználása területén, egyedül a kormánynak van határozott álláspontja a kérdésben, hiszen vállalta az EU által hazánk számára meghatározott 13 százalékos megújuló energia részarány teljesítését 2020-ra.

Akár 30 százalék is elérhető

– Az unió által vállalt 20 százalékos részarány teljesítése gyerekjáték lenne, a számunkra meghatározott 13 százalékot pedig akár a helyzetünk totális félreértésének is nevezhetném – fejtette ki lapunknak a politikus. – Azért merem ezt ilyen határozottan kijelenteni, mert ha a fejlesztéspolitika homlokterébe állítom a megújuló energiát, akkor még a 30 százalékos részarány elérése is könnyen teljesíthető. Tehát egyszerűen politikai kérdésről van szó. Ha szükségét érezzük, hogy tiszta, csökkentett szén-dioxid kibocsátású országban éljünk, akkor az elérhető, csak elhatározás kérdése. Sajnos a magyar politikai fősodor nem nagyon foglalkozik a megújuló energiával.

– Jelenleg hazánkban a legkülönbözőbb eredetű és hatalmas mennyiségű biomassza tökéletesen kárba vész, hiszen ott rothad el a mezőn, az erdőben. Ezzel nem csupán az a gond, hogy nem nyerünk belőle energiát, hanem hogy a rothadás során metán keletkezik, amely nagyságrendekkel agresszívebb üvegházhatású gáz, mint a sokat emlegetett szén-dioxid. Tehát a sokak által ellenzett biomassza égetés jelentősen csökkenti a légkörbe jutó káros anyag mennyiséget. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a földművelési technológia átgondolása is aktuális lenne hazánkban, mert a mélyszántással is jelentős mennyiségű metán kerül a levegőbe – fejtette ki véleményét a politikus a hazai megújuló energia fölhasználás kilenc tizedét adó bioenergiáról.

Biomasszát kell termelnünk

Szanyi Tibor megítélése szerint a biomassza-termelés tekintetében nagyon jó lehetőségeink vannak, hiszen Magyarország területének 70 százaléka művelhető, s így alkalmas a biomassza célú hasznosításra.

– Több mint evidens, hogy biomasszát kell termelnünk. Vegyük például a kukoricát. Az országnak szinte az egész területe alkalmas a kukoricatermesztésre, s a kukoricacső összetételénél fogva természetes brikettként működik, csak el kell égetni a megfelelő kazánban, és sokkal több energiát ad, mint a legjobb svéd biobrikett. De sajnos ennek kiaknázására nincsenek kidolgozott rendszereink.

A mostanában a figyelem középpontjába kerülő geotermikus energiát Szanyi Tibor relatíve könnyen elérhető energiahordozónak tartja, szavai szerint hazánk adottságai nagyon jók, hiszen „a Kárpát-medencében egy hatalmas fortyogó fazékon ülünk”. Ugyanakkor a földhő geotermikus erőművekben történő kiaknázásával kapcsolatos aggályainak is hangot adott.

Geotermikus erőmű helyett hőszivattyú

– Nem tartom helyesnek, hogy a Föld mélyén található forró vizet felszínre hozzák, mert nem tiszta vízről van szó, hanem súlyosan szennyezett, sáros, köves, különböző sókkal és egyéb elemekkel telített vízről, amely súlyosan szennyezi a környezetet. Problémát jelenthet az is, hogy ez a víz helyenként több száz Celsius-fok hőmérsékletű és nagy nyomású, s így hasznosítása sem egyszerű.

Persze a földhő másikfajtájának hasznosítása, a hőszivattyús energiatermelés más kérdés, az zárt rendszer, nincs környezetkárosító hatása. Ehhez azonban nem kell a termálvizet hasznosítani, hiszen ezek a rendszerek a hőcserélés elvét használják. Úgy működnek, mint egy kifordított hűtőszekrény, s az ilyen jellegű hasznosításra a talajvíz, vagy akár a levegő is tökéletesen alkalmas.

A vízenergiában hatalmas lehetőségek rejtőznek

A hazánkban alig-alig hasznosított vízenergiával való energiatermelésben Szanyi Tibor nagy lehetőségeket lát, hiszen évente 120 köbkilométernyi víz folyik keresztül az országon, amelynek hasznosításával akár egész Európa energiaigényét ki lehetne elégíteni, de ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, az is elég lenne az országnak. Az már csak technológiai kérdés, hogy az alacsony esésű folyók esetében alkalmazható vízlépcsős rendszert választjuk, vagy egyéb megoldást találunk.

A szélenergiában rejlő lehetőségeket sem használjuk ki a politikus szerint, pedig a mostanában kifejlesztett technológiákkal már a gyengébb szélmozgásból is jelentős energiát lehet nyerni. A legújabb kutatások ugyanis nem a nagyszélerősségek kihasználását célozták meg, hanem a lendkerék elvet kihasználva inkább rövidebb és nagyobb tömegű lapátokat alkalmaznak, amelyek a kisebb szélerősségek esetén is alkalmazhatók. Ennek kapcsán a magyar fejlesztésű, függőleges szélkerékre is fölhívta a figyelmet, amely kialakításánál fogva a legkisebb légmozgásból is képes energiát termelni.

A szélenergia tárolása sem jelenthet gondot

– A szélerőművek esetében az energia tárolását szokták problémásnak nevezni, pedig vannak már kidolgozott technológiák ennek a problémának a megoldására is. Ausztriában például a kifejezetten ilyen célra épített vízerőművek tározóiba pumpálják a vizet a szélenergia segítségével, majd szükség esetén a tározó vizét fölhasználva termelnek áramot. Egy másik megoldás szerint a szélkerék mellé telepítenek hidrogén előállító egységet, s később a palackozott hidrogén fölhasználásával termelnek áramot.

A napenergiában annak ellenére jó lehetőséget lát Szanyi Tibor, hogy jelenleg még igen drága berendezésekkel és drágán lehet áramot termelni. A technológia fejlődésével azonban az ár csökkenhet, s miután hazánkban viszonylag magas a napsütéses órák száma, érdemes lenne napelemes rendszereket telepíteni, különösen az ország déli vidékein.

A napkollektorok helye a közintézményekben van

A napkollektoros rendszerek telepítését a politikus inkább a közüzemek számára ajánlja, ott lehet igazán hasznosítani a napsugárzásból nyert hőenergiát. Egy-egy családi ház esetén ugyanis gond lehet a napsütéses időszakban a keletkező meleg víz fölhasználása, illetve problémát jelenthet, hogy a napsütésmentes időszakokban miként melegítsenek használati meleg vizet.

A megújuló energiatermelés támogatásával kapcsolatos kérdésünkre a politikus kifejtette, hogy miután torzítanak, helytelennek tartja a támogatásokat a megújuló energiák esetében is. Nevetséges például, hogy éppen az a Közép-Magyarország, a legfejlettebb régió van kizárva a megújuló energiatermelés támogatásából, amely fejlettségénél fogva valóban hasznosítani tudná a támogatásokat.

Támogatások helyett szabályozást

– Pedig éppen az ország középső régiójában lehetne a leggyorsabban elérni a méretgazdaságosságot. Mindez persze nem véletlen, minden bizonnyal szerepe van ebben a fosszilis olajlobbynak. De a támogatási rendszer része lehetne az is, ha átvenné az áramszolgáltató az otthon napelemmel, szélkerékkel termelt áramot, de mégsem teszi.

Megítélése szerint, ha valamiféle életrevaló támogatási ötlet születik azt el is rontjuk, mire a megvalósításra kerülne sor:

– Nézzük például a kapcsolt energiatermelés támogatását. Korábban megszüntettük a távfűtés állami támogatását, amivel 100 milliárd forintot spóroltunk meg. Jelen pillanatban pedig több mint 100 milliárd forintot költünk a kapcsolt energia támogatásán keresztül ugyanerre a célra. Ezek azok az okok, amelyek miatt egyértelműen ellenzek mindenféle támogatást.

Más kérdés viszont a szabályozás kérdése, azzal valóban pozitív hatásokat lehetne elérni. Az építési engedélyek kiadásánál például elő lehetne írni, hogy kötelező legalább egy megújuló energiát alkalmazni a ház energiaigényeinek kielégítésére. De a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia, vagyis én már az előtt módosítanám a hazai műszaki szabványokat, hogy életbe lépnének az unió által 2012-re előírt házminősítési szabályok.

Vagy akár azt is elő merném írni, hogy egy négyzetméternyi terület energiafogyasztása – hűtés, fűtés, meleg víz – nem lehet magasabb egy euro/hó nagyságnál. Amennyiben ezt a mértéket meghaladja egy épület fogyasztása, úgy jelentősen magasabb árat kellene az energia után fizetni.

A zöld energia nem drágább a fosszilisnél

Az MSZP képviselője arra is fölhívta a figyelmet, hogy félrevezetik a közvéleményt azok, akik a megújuló energiatermelés magas árával riogatják az embereket. Megítélése szerint ugyanis a földgáz és a kőolaj árát eltérítik a termelés tényleges költségeitől:

– Ha a zöld energia árkialakításánál beszámítjuk a kutatásfejlesztési és minden egyéb költséget az árba, úgy az olaj és a földgáz esetében is számba kellene venni a „járulékos” költségeket, azaz az olajháborúk, az olajdiplomácia, a szállítási útvonalak biztosításának költségeit. Ha mindezt megtennénk, már egyáltalán nem lenne olcsóbb a megújuló energiánál.

Kérdésünkre Szanyi Tibor azt is kifejtette, hogy reálisnak tartja azokat az elméleteket, amelyek szerint egyre problémásabb lesz a gazdaságosan kibányászható olaj és földgáz felszínre hozása.

2020-re nem lesz lakossági gázellátás

– Föl kell készülni arra, hogy 2020-ra nem lesz lakossági gázellátás. Már most a megoldáson kellene törni a fejünket. Ebben semmi ördöngösség nincs, hiszen 2008 óta például Svédországban sincs lakossági gázellátás. Fölkészültek rá, s megoldották.

A hagyományos energiatermelés lényege, hogy egy óriási erőműbe szállítjuk az energiahordozót, s ott hatalmas mennyiségű elektromos áramot, illetve hőt állítunk elő. Ezzel szemben a megújuló energiatermelés – a vízerőművet kivéve – el sem képzelhető ilyen méretekben. Például egy-egy szél- vagy naperőmű inkább lokális igények kiszolgálására alkalmas.

Mindenki termelje meg a saját energiáját

– Éppen ezért reális alternatíva, hogy minden ház maga termelje meg a működéséhez szükséges energiát, szélkerékkel, napelemekkel, esetleg biomasszával. Ehhez azonban a szabályozáson jelentősen változtatni kell. Fontosnak tartanám lokális energiaszövetkezetek megalakítását, amelyek racionális körzetben maguk oldanák meg az energiatermelés, illetve beszerzés problémáját. Ezeket a szövetkezeteket pedig kedvezményekkel kellene támogatni, például mentesíteni lehetne őket a nyereségadó alól.

S mindezt nem kell a nulláról indulva kitalálni, hiszen a szomszédban már jó példát láthatunk erre. Az idegenforgalomból, síturizmusból élő osztrák hegyifalvakban távfűtéssel fűtenek: szövetkezetet alapítottak a helyben lakók, az erdőgazdaság, valamint az állam, s egyetlen központi kazánból korszerű technikával gyorsan és szinte veszteség nélkül fűtik a falu összes házát. Ugyanezt biomassza alapon a magyar falvak is megtehetnék a helyben termelt növényzet hulladékának, illetve biogáznak az elégetésével.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*