2017. December 16. 2:39

Frissitve04:17:07 AM GMT


Gazdaság Üzlet Zöld mezben – Az E.ON megújuló energiában is gondolkodik, I. rész


Zöld mezben – Az E.ON megújuló energiában is gondolkodik, I. rész

Zöld mezben – Az E.ON megújuló energiában is gondolkodik, I. részAz olaj-, a gáz- és a szénkészletek várható csökkenésével a megújuló energia szerepe egyre jelentősebbé válik Európa energiaellátásában és -függetlenségének biztosításában. A zöld energiának a hazai szolgáltatók gondolkodásában is előtérbe kell kerülnie.

A magyar piacon jogelődjein keresztül már másfél évtizede jelenlévő E.ON Hungária Zrt. 2001-ben elsőként létesített közcélú hálózatra termelő szélerőmű egységet Kulcson, majd annak sikerén fölbuzdulva Mosonszolnokon is épített két hatszáz kilowattos szélkereket. A társaság legutóbb két, egyenként 25 megawatt teljesítményű szélerőmű-park megépítését készítették elő Mosonmagyaróvár és Dunaújváros térségében. Az E.ON Hungária anyavállalata 2008-ban hozta létre a megújuló energia-beruházásokért csoportszinten felelős E.ON Climate & Renewables (EC & R) vállalatot. Ez a társaság koordinálja európai szinten az egyes üzleti egységek közötti fejlesztési tevékenységet, de a nemzetközi léptékkel kisebbnek számító befektetések esetében a helyi E.ON érdekeltség üzleti/stratégiai szempontjai érvényesülhetnek. Ezzel a szabályozással lehetőség nyílik a csoportszintű célok teljesítése mellett a helyi E.ON vállalat pozíciójának erősítésére is. – fogalmazza meg a cégcsoport filozófiáját Németh Gyula, az E.ON Hungária Zrt. megújuló energia projektmenedzsere.

A tervek készen állnak

Az E.ON 2008 januárjában alapított megújuló energia vállalkozása jelentős változást hozott a cégcsoport összes leányvállalatánál, így az E.ON Hungária Zrt. munkájában is. Az a tény, hogy az egyes projekteket nemzetközi viszonylatban mérik és ítélik meg, rávilágított a helyi szabályozási rendszerből és természeti adottságokból adódó nehézségekre. Az összehasonlítás szükségessé tette a befektetések újragondolását.  A probléma a legélesebben a szélerőművek esetében jelentkezett, hiszen a tömegesen épülő off-shore szélerőművekkel történő összehasonlítás alapján kedvezőtlen hazai szélviszonyok, illetve a nehézkes szabályozási környezet miatt  az E.C&R szakemberei nem helyezik fejlesztési tevékenységük fókuszába  a hazai szélerőmű beruházásokat. Bár az E.ON volt az első társaság, mely Magyarországon szélerőművet épített, most a cég vezetése úgy döntött, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az idei pályázaton nem indulnak.

Ezzel együtt nem mondtunk le végleg ezen beruházások megvalósításáról: az előkészített projektekkel megvárjuk a legközelebbi pályázati kiírást, remélve, hogy az akkori kedvezőbb támogatási és szabályozási  környezetben közelíteni tudjuk a projekt feltételeket  az elvárt szinthez– fejtegeti Németh Gyula.

Erre annál is inkább lehetőség nyílhat, mert a jelenlegi magyar szabályozás értelmében – a korábban pályázati rendszerben kiosztott 330 + 410 megawatt fölött – a szakemberek által becsült 1000 megawattig bővíthető a hazai szélerőmű kapacitás, azaz mintegy 260 megawattnyi kapacitás még szabad. A korlátozás oka tisztán műszaki jellegű, hiszen kedvezőtlen szélviszonyok esetén gondoskodni kell a megfelelő kiegyenlítő kapacitás biztosításáról, ami a növekvő szélerőmű kapacitás mellett egyre komolyabb feladatot jelent. Az E.ON a saját értékesítési portfoliója esetén elképzelhetőnek tartja a jól szabályozható és rugalmasan működtethető gázmotoros erőművek bevetését a kiegyenlítési probléma megoldására.

Van, amibe nem érdemes pénzt fektetni

A cég nem csupán a szélenergia hasznosításában gondolkodik: megvizsgálták szinte az összes fajta megújuló energiatermelés lehetőségeit hazánkban. A debreceni egyetemen egy 9 kilowatt teljesítményű bemutató naperőművet hoztak létre, miután azonban a napsütéses órák száma és a támogatás mértéke nem elég magas hazánkban, egyenlőre  nem foglalkoznak hazai naperőművek építésének gondolatával. A napenergia hasznosításának létjogosultságát sokkal inkább az egyéni vagy kisközösségi területen látják.

A Zalában végzett geotermikus fölmérésük, illetve a cégcsoport egyéb tapasztalatai alapján a magyarországi geotermikus vízkincset áramtermelésre nem tartják alkalmasnak, mert az ahhoz szükséges 180-200 Celsius-fokkal szemben hazánkban csak helyenként éri el a 100 fokot, inkább az alatt marad a felszínre törő vizek hőmérséklete. A hazai lehetőségek inkább a fűtés és melegvízellátás biztosítására alkalmasak, amennyiben egy-egy lakott település közelében sikerül forró vizet találni.

A biogáztermelés esetén kétféle üzleti koncepcióval találkozhatunk: a megtermelt biogázt helyben gázmotorok segítségével fordíthatják elektromos áram termelésére, vagy – nagyobb mennyiségek esetén – a szén-dioxidtól megtisztított biogázt hozzákeverik a földgázhoz. A helyi hasznosítás kizárólag akkor gazdaságos, ha a gáztermelés „technológiája” hasznosítja a keletkező hőt, ezért az ilyen megoldások teljesítménye korlátozott, hosszú távú működése pedig alapos elemzést igényel tekintettel a megtérülési időre és a hőértékesítés biztonságára. Az E.ON méretű „nagybefektető” számára kockázatot jelent a másik oldalon álló „kisfogyasztó” gazdasági stabilitása és hosszú távú fizetőképessége.

 
Forrás: Heti Válasz
Folytatás



Hozzászólások (1)
február 1-én az ökormánytat át utalt 6200ft -ota feltöltös óránkra de még kodot nem kaptunk
1 2012. február 13. hétfő, 07:40
bérdi lászlóné
a telejon számom 06 209220351 tisztelettel BÉRDI LÁSZLÓNÉ

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*