2017. November 23. 6:46

Frissitve04:17:07 AM GMT


Gazdaság Üzlet A pártok megújuló energiapolitikája – Jobbik


A pártok megújuló energiapolitikája – Jobbik

A pártok megújuló energiapolitikája – JobbikA Jobbik csökkentené az ország energiafüggőségét, ésszerű, a gazdaság és a fogyasztók teherbírásának megfelelő mértékben növelné a megújulók részarányát. Az üvegházhatású gázok kibocsátását elsősorban az olcsóbb atom- és vízenergia termelésével csökkentené.

Ahhoz, hogy megértsük a Jobbik megújuló energiával kapcsolatos elképzeléseit, ismerni kell a párt teljes energiapolitikáját – fejtette ki honlapunknak dr. Héjjas István a párt energetikai szakértője.

Lánckereskedelem az energetikában

A hazai energiamérlegre jellemző, hogy villamos energiából nagyjából, zömében import primer energia felhasználásával fedezni tudjuk a hazai igényeket. Erőműveinknek mintegy fele azonban nagyon rossz állapotú, s várhatóan egy évtizeden belül le kell állítani vagy fel kell újítani őket. Komoly problémát jelent, hogy a stratégiai jelentőségű elektromos elosztóhálózatot 100 kilovolt alatti szinten privatizálta a kormány. A profitban érdekelt tulajdonosok nem fordítanak kellő forrást és energiát a hálózat karbantartására és fejlesztésére. Az erőműveinkben megtermelt és importált energiát mintegy hatvan áramkereskedő juttatja el a fogyasztókhoz, s így egyfajta lánckereskedelem alakult ki.

A liberalizált energiapiacon a jelentős tőkével rendelkező multinacionális cégek jelentős erőfölénye érzékelhető, amelyet nemcsak rendeletekkel, de nemzeti tulajdonban lévő létesítményekkel is ellensúlyozni kell. Ez határozott célja a pártnak. Ennek megvalósítását a további privatizáció megakadályozásával, a korábbi szerződések felülvizsgálatával, illetve a saját primer energiahordozókra való erőteljesebb támaszkodással szeretnék elérni, és ebben nagyobb szerepet szánnak a megújuló energiáknak. Lényeges, hogy bár klasszikusan nem szokták a „zöld” energiák közé sorolni, de az atomenergia hasznosításának felfuttatását is kívánatosnak tartják.

Nagyobb szerep a megújulóknak, ésszerű keretek között

A megújuló energia hasznosítását csak ésszerű keretek között tartják megvalósíthatónak. Héjjas István kifejtette, hogy a nap- és a szélenergia hasznosítása költséges műszaki megoldásokat igényel, ezért részarányuk növelését csak helyi jelleggel tudják elképzelni elektromos áram termelésre. Ezek jelentős mértékű alkalmazása a közcélú villamos hálózatokban csak akkor lehetséges, ha a kiszámíthatatlan teljesítmény ingadozások kompenzálására megvalósulnak a megfelelő teljesítményű szabályozó létesítmények, célszerűen szivattyúturbinás energiatárolók, amelyek ellen azonban éppen a „zöldek” tiltakoznak. A napenergia vízmelegítési célra már sokkal jobb hatásfokkal használható (fűtés-kiegészítés, meleg víz előállítás, ami jelentős import gáz megtakarítással jár.).

– Ha jobban megnézzük a villanyszámlát, láthatjuk, hogy a végfelhasználó által fizetett áramdíjban csak kisebb részt jelent az energiahordozó ára, az erre rakódó sok egyéb tétel drágítja meg igazán az energiát. De maga a konkrét energia előállítási ára is igen nagy szórást mutat: a Paksi Atomerőműben kilowattóránként 10, szélerőművel 30, fotovoltaikus napenergiával pedig 100 forint önköltségen lehet villamos energiát előállítani – fejtegeti Héjjas István. Ráadásul ezekben az adatokban benne van a teljes életciklus összes költsége.

Az atomenergia nem szennyez

Széntüzelés esetén 1000 megawatt villamos teljesítmény folyamatos biztosításához  évi 3,5 millió tonna szenet kell elégetni. A paksi atomerőmű két blokkjában ehhez mindössze 30 tonna urániumra van szükség. Tudni kell azonban, hogy abban a 3,5 millió tonna szénben 6 tonnányi uránium is van, ami hulladékként a környezetbe távozik. Ezzel szemben az atomerőműben „elégetett” urániumot a felhasználást követően teljesen zárt rendszerben „temetik el” az arra kijelölt helyen, és környezetkárosítás nem következik be. Éppen ezért szán a Jobbik az ország energiaellátásban komoly szerepet az atomenergiának. Ráadásul a leszerelendő atomtöltetekből hozzávetőlegesen 200 évre biztosítani lehetne a világ atomerőműveinek fűtőanyag szükségletét.

Kiaknázatlan a vízenergia-kincs

A vízenergiában rejlő lehetőségeket a szakértő szerint távolról sem használja ki Magyarország. Az Magyarország első vízerőműve, Ikervári Vízerőmű 1895-96-ban épült. A Duna, Tisza és Dráva vízi energiájának hasznosítására,már a II. világháború előtt voltak elképzelések, s ha nem veszti el önállóságát az ország a negyvenes évek második felében, minden bizonnyal kiaknázták volna a vízenergia kincset. A bősi-nagymarosi vízlépcső rendszer nagymarosi elemének az ausztriai Freudenauban történt felépítése, Nagymaros megépítésének elmaradásra nemcsak energetikai, de hajózás szempontból is problémát jelent az ország számára, hiszen a folyó hajózhatóságát, csak a kis merülésű hajók számára tudjuk biztosítani. Akik medermélyítéssel gondolják megoldani a problémát, tévednek, mert ennek eredményeként tönkremegy az ivóvízbázis, s elsivatagosodik az ország középső része, amelyre a klímaváltozás okán egyébként is igen jó az esély.

A megoldás a nagymarosi és még jó néhány vízlépcső megépítése lenne. Ezzel egyrészt jelentősen függetlenedhetne energiaellátásunk, másrészt a tározók megépítésével nemcsak az ivóvízbázis lenne biztosítva, de az áradáskor jelentkező árhullám kezelése is megoldódna. Ezekhez a beruházásokhoz kapcsolódva a Duna-Tisza csatorna kiépítésére is lehetőség nyílna.

2000 megawatt a folyóinkban

– A Dunán, a Tiszán és a Dráván létesítendő vízerőművekkel szakértői becslések szerint mintegy 2000 megawattnyi villamos teljesítmény gond nélkül biztosítható lenne, ami közel negyedét jelenti a jelenlegi felhasználásnak – támasztja alá érvelését Héjjas István. – Ha ehhez hozzávesszük az atomerőműben előállított, szintén folyamatos termelésű energiát, akkor a fosszilis és egyéb megújuló energiának már csak az ország szükségletének 20 százalékát kellene biztosítani. Ez egyben azt is jelentené, hogy jelentősen csökkenne az ország külső energiafüggősége, és a környezetterhelés is.

Előnye lenne a rendszernek, hogy egy vízturbina néhány perc alatt leállítható, illetve újraindítható, s így az energetikai rendszer is könnyebben tudná fogadni az időszakosan termelő nap-, illetve szélerőművekben termelt elektromos áramot.

Ugyanakkor, ha megnézzük, mekkora egy szélerőmű ökológiai lábnyoma, akkor rájöhetünk, hogy nagyjából nulla a környezetterhelésből adódó megtakarítás, azaz legalább annyi környezeti terhelést okozunk, a beruházással, a karbantartással és a lebontással, mint amennyit megspórolunk a tiszta energiatermeléssel. Ezzel szemben a teljes Bős-Nagymaros vízlépcső rendszer befejezése csupán akkora környezetterhelést okozna, mint egy kb. 5 kilométeres autópálya szakaszé a működtetés pedig szinte egyáltalán nem környezetszennyező.

Biomassza, nap- és szélenergia kisközösségi hasznosítása

A biomassza és a biogáz gyártást az alapanyag rendelkezésre állásának a helyén kell megvalósítani, s ugyanott gazdaságos hasznosítani a megtermelt energiát is. Így többfajta megújuló energiatermelő berendezést lehetne úgy telepíteni, hogy azok kiegészítsék egymást. Kisközösségi nap- és szélerőmű, helyi biomassza hasznosítás jól kielégítheti a helyi igények egy részét, a maradékot pedig a közösségi hálózatból kell pótolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy intelligens hálózatra van szükség, amely össze tudja hangolni a különböző rendszereket.

A jelenlegi hőenergia-termelést és -rendszert alapjaiban tartják hibásnak, hiszen pillanatnyilag a távfűtés a rossz hatásfokú hőerőművek hulladékhőjének hasznosítását jelenti. Ha nem létezne a távfűtés, akkor ezt a hőt a szabadba engednék, vagy már régen leállították volna a gazdaságtalan kazánt..

A pártok megújuló energiapolitikája – Jobbik– Távfűtésben meg kellene fordítani a jelenlegi rendszer logikáját, s ebben Járosi Márton úrral, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökével értünk egyet, vagyis az erőműveket a hőenergia igény kielégítésére kellene építeni és ésszerűen felhasználni az ehhez kapcsolható  villamos energia termelést. – hangsúlyozza Pálos László, a Jobbik másik szakértője.

A földhő hasznosításával kapcsolatos Jobbik álláspont szerint, ahol az gazdaságos, ott fűtőműveket kell építeni a föld melegének hasznosítására, és a meleg vizet hagyományosan gyógyászati célra felhasználni. A jelenleginél sokkal nagyobb mértékben nem nagyon szabad kihasználni hőforrásainkat, de még igen sok tartalékunk van a hőszivattyúk alkalmazása területén. A szennyvíztelepekről távozó magasabb hőmérsékletü víz, és a talajvíz hőjének hőszivattyúkkal történő hasznosítása is jelenthet némi megtakarítást.

Tabuk és támogatás nélkül

A Jobbik energetikai szakértői nagyon fontosnak tartják, hogy olyan energetikai rendszert kell kialakítani, amelyben nincsenek tabuk és nincs támogatás. Nincsenek tabuk, mert egy-egy korábbi helytelen döntéshez való ragaszkodás hatalmas kárt okoz az országnak, megakadályozza az erőforrások optimális kiaknázását, és nincsenek támogatások, mert ez utóbbi mindig torzítja az egészséges viszonyokat. Végül pedig az energiapolitikát az országpolitikához kell igazítani, hogy kezelhetők legyenek az egyes ágazatok ellentétes érdekei. Az energiatermelésre hasznosított mezőgazdasági termékek által befolyásolt élelmiszerek iránti igény, például ne ütközzön az olcsó élelem iránti kereslettel.

– A szén-dioxid kibocsátás csökkentésének hatékony módja nálunk az erdők telepítése az erdészet szén-dioxid lekötéshez köthető érdekeltsége lehet. Jobbnak tartanánk, erdőírtás helyett a több száz évre elegendő lignittelepeink leművelését. Ez ellentmondani látszik az Unió bürokratái által hozott szabályoknak, de a Jobbik célja, hogy akár radikális reformokkal, de a természet törvényei és társadalom szükségletei között, józan paraszti ésszel találjon kompromisszumot – zárja szavait Pálos László.

 



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*