2017. Június 28. 19:24

Frissitve04:17:07 AM GMT


Gazdaság Üzlet Mikor jön el az olajcsúcs? – I. rész: Újabb válságot indíthat az olajár-emelkedés


Mikor jön el az olajcsúcs? – I. rész: Újabb válságot indíthat az olajár-emelkedés

Mikor jön el az olajcsúcs? I. rész: Újabb válságot indíthat az olajár-emelkedésAkár néhány éven belül elérkezhet az olajcsúcs, s úgy tűnik, egyelőre nincs megoldásunk a kieső energia pótlására – mondta el honlapunknak Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja.

Egyre több kutató és nemzetközi szervezet egyetért Hetesi Zsolt évek óta hangoztatott véleményével, hogy nincs már olyan nagyon messze az olajhozam csúcs, illetve hogy néhány éves plató után csökkenni kezd a kitermelés, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezet majd.

Az olajmodellek többsége szerint 2015 után drasztikus termeléscsökkenés várható

Sokan, és sokféle peak oilt, azaz olajhozam csúcsot jósolnak. Ön szerint mikor érünk el arra a pontra, amikor már nem tudja a világ növelni az olajkitermelést?

Bár korábban sokan megalapozatlannak nevezték az általam képviselt álláspontot, amely szerint még ebben az évtizedben bekövetkezhet a peak oil, ma már nemzetközi konferenciákon és nemzetközi szervezetektől is hallani hasonló vélekedéseket. Legutóbb például tavaly decemberben, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) munkatársai „szólták el magukat”, hogy föl kell készülni a csökkenő olaj világára.

Hogy pontosan mikor lesznek komoly problémák, azt igen nehéz megmondani, – hiszen például a gazdasági válság (az energiaigény csökkenésével) is módosította a várakozásokat – azt azonban még a legoptimistább előrejelzések is elismerik, hogy legkésőbb 2030 tájékán elérkezik az olajkitermelés csökkenése.

Jelenlegi ismereteim szerint 2011-ig legjobb esetben is csak minimális termelésnövekedésre lehet számítani, utána azonban már egyetlen komolyabb mező munkába állítása sem várható. Vagyis ekkortól csak a régi mezők olajára lehet számítani, amelyek kiürülési rátája eléri az évi 7-9 százalékot. A gyakorlatban ez azt jelent, hogy néhány éves átmenti időszak után – amikor még különböző eszközökkel szinten tartható a kitermelés – évi 4-5 százalékkal csökken majd a kitermelt olaj mennyisége, miközben a világ energiaigénye folyamatosan növekszik.

Mire alapozza véleményét?

Adatokra. S ma már a Nemzetközi Energiaügynökség könnyűolajra vonatkozó jelentése is a fenti modellt tekinti érvényesnek. Ők ugyan azt állítják, hogy az olajpala, olajhomok és egyéb nem hagyományos olajforrások fedezik majd a kieső nyersolaj-termelést, de az adatok nem ezt mutatják, s a szervezetnél korábban dolgozó egyik munkatárs elismerte, hogy trükkökkel manipulálják az adatokat a pánik megelőzése érdekében.

A II. Magyar Klímacsúcs előtti napon hoztak nyilvánosságra egy igen alapos és jól megalapozott, több modellel dolgozó brit tanulmányt. Eszerint 2014 után még a legkedvezőbb esetben is drasztikusan csökkenni fog a kitermelés mennyisége, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont – s én ezt látom reálisnak – a csökkenés már 2012-től várható: itt szakad el igazán egymástól a kereslet és a kínálat.

A jelenlegi olajmodellek többsége szerint 2015 után az olaj hozzáférés drasztikusan, évi 4-5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy 2020-ra az olajfelhasználás harmadát – napi 30 millió hordót – valamivel ki kell váltani, s egyelőre nem látok olyan technológiát, amely erre képes lenne.

A mostaninál nagyobb válság is elképzelhető

Mi lesz mindennek a következménye?

Ha visszagondolunk az 1979-es, második nagy olajválságra, amikor az arab országok rövid ideig tartó bojkottja miatt kialakult 9 százalékos olajhiány az USA-ban csaknem a benzinjegy bevezetését eredményezte, az jó alapot ad a várható következményekre. Ehhez képest annyi lesz a különbség, hogy nem egyik napról a másikra szakad el egymástól a kereslet és kínálat, hanem néhány év alatt.

De érdemes megnézni az olajár közelmúltbeli változását is. Az oil-price.net adatai szerint idén áprilisban nyolcvan dollár körül mozog a nyersolaj ára, ahova a tavaly márciusi mélypontot jelentő 30 dollárról kúszott föl. Ha azonban hosszabb időszakot tekintünk, akkor látható, hogy 2007 márciusától az ötvendolláros ár először lassan, majd egyre meredekebben emelkedett egészen a következő év nyaráig, amikor is elérte a válság előtti maximumot, valahol 150 dollár körül.

Ezek a folyamatok azért meglepőek, mert – ha a kereslet-kínálati viszonyokat nézzük –2008-ban a százalékban alig mérhető keresleti-kínálati különbség volt a piacon, mégis fél év alatt megháromszorozódott az olajár. Ebben persze benne volt 20-30 százalék erejéig a spekuláció is, az irány és mérték azonban így is ijesztő.

Milyen hatással lesz ez a gazdaságra? Mit érez ebből a hétköznapi ember?

Ha a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot, jelentős olajár emelkedés következik be, ami egyben újabb, a jelenleginél súlyosabb válságot jelent. Közgazdasági elemzések szerint az olaj áremelkedést szinte mindig gazdasági pangás, illetve válság követi.

Nem mondom, hogy azonnal súlyos ellátási problémák lesznek, azt viszont igen, hogy komoly áringadozások várhatóak. A konkrét problémák majd a nagyobb terheléskor várhatók, például a fűtési szezon kezdetén.

A jelentős olajár emelkedés az egész gazdaságra hat. De emeljünk csak ki egyetlen területet, a szállítást. Olyan mértékben emelkednek meg a fuvarozási költségek – hiszen a szállítás 95 százaléka olajalapú –, hogy már nem éri meg a világ túlsó feléről (de talán még néhány száz kilométerről sem) a nagyáruházba szállítani az árut. Így nem marad más, mint helyben termelni. De vajon képesek vagyunk-e megfelelő mennyiségben és minőségben helyben termelni a jelenlegi globalizált világban?

Soha nem kellett még ekkora problémát megoldani

Mi lehet a megoldás?

A fenti forgatókönyv megvalósulása esetén olyan helyzetbe kerülünk, amelyre korábban soha nem volt példa. Volt ugyan paradigmaváltás, amikor például az energiatermelésben a szenet fölváltotta az olaj. Erre azonban nem azért volt szükség, mert elfogyott a szén, hanem azért, mert a gazdasági fejlődés megkívánta, illetve a geológiai eredmények lehetővé tették. A másik jelentős különbség, hogy nem létezett még globális termelés, illetve ennek eredményeként az állandó növekedési kényszer.
Amikor megszűnik az olajbőség, nagyon gyorsan kellene alternatív energiaforrásokat üzembe állítani, amelyre nem sok esélyt látok. Nincs olyan kidolgozott és tömegesen alkalmazható technológia, amely pótolhatná a kieső olaj és gázmezők energiahozamát.

A cikk második részét itt olvashatja...



Hozzászólások (15)
szélerőmű
15 2010. május 10. hétfő, 17:30
Laskai Tibor
Dr. Györgyi Viktor féle függőleges-tengelyű szélerőművekkel mi a helyzet?
Szécsi Únak
14 2010. április 29. csütörtök, 20:14
Hetesi Zsolt
A berendezésben "pelletet" lőnek be, amiben bizonyos arányban trícium és deutérium van.
energiaválság
13 2010. április 29. csütörtök, 06:36
energiaválság
Hogy lehet, hogy a világ most a globális felmelegedéssel foglalkozik elsődlegesen? Ha e cikk szerint nemsokára olajhozam csúcs lesz, akkor ettől az időponttól kezdve kevesebb lesz az olajfelhasználás, amiből következik hogy kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, stb.
Miért nem az energiaválsággal foglalkoznak, ami szerintem így prioritást élvezne.
Olajcsúcs
12 2010. április 27. kedd, 16:47
Berta Jolán
A megoldást,a KÖNYVEK KÖNYVE,előre megjelentette,minden ember számára ,elérhető módon.Igaz, a BIBLIA mellé ,le kell ülni...méghozzá csendben.Akkor majd,szólni fog,mi is történik,a napoknak végén...Már nem lehet előre menekülni.Csak megállni és gondolkodni,az értelmes teremtettségen és mindezek,TEREMTŐJÉN.Többeközt azon gondolkodni,hogy mit nyilatkoztatott ki,a végidőre vonatkozólag.Mi a megoldás,a megmenekülésre.Ezek nem álmok,ábrándok,hanem véres vallóság...A nagy természet tudósok legtöbbje,nem vallásos,hanem mélyen Istenfélő,előre kinyilatkoztatott,PRÓFÉCIÁKAT KUTATÓ és MEGFEJTŐ,ELMÉK és EMBEREK VOLTAK.Tehát,érdemes elindúlni,akár ezen a nyomon is,a jövőképre vonatkozóan."Az ember minden méltósága a gondolkodásban rejlik"B.Pascal A Könyvek Könyvéről,a BIBLIÁRÓL, pedig a következőt írja"... azt látom,hogy ...beteljesedett jövendölések vannak,ezt pedig egyik sem mondhatja el magáról"/693.töredék/Pascal.Ajánlom, tanulmányozásra,Blaise Pascal,Gondolatok c.kiadványát:Lazi K.kiadó Szeged.Ajánlom továbbá aSOLA SCRIPTURA Főiskola,ilyen irányú,letölthető tanúlmányait,prófécia magyarázatait ,Dr.Vankó Zsuzsa és dr.Resinger János,ilyen irányú könyveiket,CD,stb.Pl.:A Biblia az ökológiai válságról,CD.400fr.Társadalmiváltozások a történelem végén,CD.400frt.dr.Reisinger J.Jelenések könyve,2db MP3-CD 36 előadás,1200frt Vankó-reisinger,Dániel könyve/1-6.fej.végidő/MP3-CD,7 előadás,1000frt.Vankó.Végül ajánlom,minden megoldást kereső,embertársamnak,mély alázattal,/az eddigieket is.../az Isten,HOZZÁNK INTÉZETT SZAVÁT,A BIBLIÁT,amelyben Ő felfedi,a MINDENKORI OLAJCSÚCSOKON FELÜLI...ÖNMAGÁT...A hozzászólást,az a belső késztetés indította el bennem,amiért én is "gondolkodóként",hosszasan kerestem,a józan és hihető megoldást.Az élet kell, hogy valami MAGASABB RENDŰTŐL FÜGGJÖN.Akkor pedig,ezekre a "NYOMORÚSÁGOS IDŐKRE" is van és létezik,az ISTENI TERVEZETTSÉG!!!Nem kell ,fejvesztve lennünk,de jó ha tudjuk, hogy hol és merre is ,az IGAZSÁG.Ott van,ahol a józanság és a "zűrzavarból",KIVEZETŐ mindent előre látó,szeretet. 2010.április 25.kedd Berta Jolán
NIF
11 2010. április 27. kedd, 14:19
Szécsi Jenő
Kedves Zsolt!

Nagyon köszönöm a választ!
Ugyanakkor elnézést a következő laikus kérdésért, de nem működhet a NIF D-D fúzióval is?
laser
10 2010. április 27. kedd, 11:36
Hetesi Zsolt
A lézeres fúzió egyik fajtája a fúziónak, azaz amikor tríciummagokat egyesítenek és energia szabadul fel. Az eljárás egyetlen komoly hátránya, hogy trícium kell hozzá, ami erőteljesen véges, mivel ne stabil elem, hanem bomlik. 1 GW erőmű működtetése 56 kg tríciumot igényel évente, de most csak 20-30 kg létezik a Földön és még nem "gyártják" tömegével... az előállítást egyébként jeleneg hagyományos, CANDU fajtájú atomerőművekben végzik.
National Ignition Facility
9 2010. április 27. kedd, 10:55
Szécsi Jenő
Kedves Zsolt!

Mivel látom, hogy Ön látogatja ezt a hozzászólás rovatot, itt teszem fel kérdésemet: Mi a véleménye a NIF kínálta lehetőségről (https://lasers.llnl.gov/)? Lehet reális alternatíva?

Üdvözlettel:
Szécsi Jenő
Olajcsúcs
8 2010. április 25. vasárnap, 20:18
Gombos Gergely
Érdekes interjú, érdekes gondolatok.

Furcsa érzés húszévesen, az úgynevezett "nagybetűs Élet" kapujában ilyenekről olvasni, hogy nemsokára minden szólni fog valamiről, amivel most éppen, hogy senki sem foglalkozik. (jelen hozzászólás írásának pillanatában a választások eredménye az érdekes aktualitás...)

Igazán furcsa, hiszen számunkra ez az egész, az egyre növekvő energiafogyasztásra épülő, facebookos, mekis világ oly természetes. Természetes továbbá a folytonos növekedés, a válság utáni kötelező fellendülés, a jövő reménye, az elérendő nyugati ideál, a jólét, nagy autó, lakás, külföldi utazásokkal és jól fizető munkahellyel. Hiszen a szüleink is ezért dolgoztak.

Önön (meg még hébe-hóba hír- és blogoldalakon) kívül senki nem beszél ám olyanról, hogy mindez egyszerűen *nem (így) lesz*! Mert globális felmelegedés már van, olvadozó jégtáblákkal és a ketrec mögül szomorúan néző pandamacikkal együtt. De olyan sehol nincsen, hogy nemsokára akkora változás fog az életünkbe lépni, amihez képest egy sikertelen felvételi vagy a munkahelyről való kirúgás semmiség. Mert nekem ez az olvasottak alapján így tűnik.

Kérdem én, akkor mi érdekes, ha ez nem?!

Üdvözlettel
Gombos Gergely
2.0
7 2010. április 25. vasárnap, 10:33
Hetesi Zsolt
Bár lehet, hogy a helyesírással az előző hozzászólót bírálta, mégse felejtse el, hogy ő is ideírta a nevét, és legalább bízik valamiben. Bocsánat.
Hozzászólónak
6 2010. április 25. vasárnap, 10:31
Hetesi Zsolt
Igazán nem szokásom visszaírni kedves "hozzászóló", érdemes észrevennie, hogy a többiek legalább a nevüket ide merték írni és általában valami nagyon építőt mondtak. Ha lenne olyan bátor, hogy névvel bírálna, higgye el, komolyabban lehetne venni Önt.

Én úgy gondolom, ha nincs kenyér, de összefogás sem, akkor nagyon kevesen fognak "röhögni", ahogy fogalmazni tetszett. Ha Ön helyesírást, én okszerű értelmes gondolkodást kérek számon. És sosem kéne elfelejteni, hogy ez egy újságcikk, nem én írtam, hanem más, akit szintén nem hiszem, hogy becsületes dolog így sértegetni.
Olajcsúcs
5 2010. április 23. péntek, 11:56
HOZZÁSZÓLÓ
Kedves Zsolt!
Az Ön által kínált megoldás nagyon szép, csak legalább annyira eredménytelen is. Attól tartok, ezt meg fogják hagyni Önnek, járjon csak rajta!
Ha majd kenyér helyett üres polcot talál a boltban, a műanyag cső befelé szipókázza az aert, ahelyett, hogy fölgázt fújna, ha már a Zsiguliját nem bírja tovább tolni, szóval akkor se jöjjön elő olyanokkal, hogy szeretet, meg szolidaritás, netán békesség, mert mindenki csak röhögni fog.
Az, meg, ugye fölötébb kellemetlen.
Attól már csak az kellemetlenebb, ha az ember nem tanulta meg időben a magyar helyesírás szabályait.
Még nem késő!
olajcsúcs
4 2010. április 23. péntek, 11:10
ÁCS ZSOLT
Ha az ember fél ettől a jővőtől , csak egy igazán jó megoldás van. A menekülés csak is Isten fia / Jézus Krisztus/ által van. Talán azt mondod ez nem ide tartozik, mert nem tudományos de látni kell az ember a tudomány által sem képes megoldani a problémáit.Hetesi Zsolt es sokan mások / komoly tudosok / sem látnak megoldást a világban. Ezek vagy más hasonló dolgok megfognak történni ! Azt mondja Isten igéje : Ma ha hallod az Ö hivását a megtérésre ne haboz mert a holnap nincs megigérve. A Biblia mindig igazat mond . Ha félsz a jővőtől ne haboz fogad el a megváltást .
olajcsúcs
3 2010. április 23. péntek, 03:59
Tóth András
Csak támogatni tudom az előttem szólót.
Nagyon határozottan kell fellépni, ki kell tolni a pályáról az összes ellendrukkert, különös tekintettel a folyamatosan károgó lobbikat, meg a többi élősködőt. Őket nem érdekli a más, csak a mai nap, de az nagyon. Be kell végre látni, hogy karnyújtásnyira vagyunk a teljes katasztrófától. Emberek milliói válhatnak éhező, fagyoskodó tömeggé, még elgondolni sem merem, mi következik ebből.
Én egy kis faluban lakom. Bármennyire is hihetelen, a legnagyobb munkaadó az önkormányzás, a termelő munkát végzőket egy kezemen meg tudom számolni. Nem biztos, hogy a falu a saját kenyerét képes megtermelni, holmi energia, fűtés, világítás már szóba se kerüljön.
Nem vagyok benne biztos, hogy a romlás megállítható. El kellen kerülni a katasztrófát, mert súlyos ára lesz az ébredésnek.
Olajcsúcs
2 2010. április 22. csütörtök, 17:52
Név
Bedobom azt a javaslatom, amit baráti szinten a magyar válság megoldására anno felvetettem. Én speciel dömpingszerűen termelt napelemeket adnék a lakosságnak ingyen. Dupla haszon: beindul az ipari termelés, mert ezt illetve az ehhez szükséges fém, műanyag és egyéb alkatrészeket fogja mindenki termelni, a napelemek felszerelésére a szolgáltató szektor is beindul, és lecsökken a legfőbb importcikkünk iránti igény: az olajra nem leszünk ennyire rászorulva.
Mindennek van több hátulütője:
1. a szándék és a felismerés hiánya a mindenkori hatalom részéről.
2. az olajlobbi befolyása.
3. forrás a termelés beindításához.
4. további bevételkiesés a jövedéki és egyéb adók apadása miatt.
5. sajnos nem lenne ilyen egyszerű, mert erre közbeszerzést kéne kiírni, azaz maga az állam nem támogathat, vagy nem építhet hasonló gyártókapacitást. Saját termelőket meg a protekcionizmus miatt nem támogathat. Sajnos vannak az EU-tagságnak is hátrányai...
Én ezt úgy nevezem magamban, hogy haditermelés. A szituáció majdnem minden tekintetben hasonló a háborút leszámítva: a fél ország ennek gyártására koncentrál, a szükség viszi rá az országot, valamint más országok nem nézik jó szemmel :)
Olajcsúcs
1 2010. április 22. csütörtök, 16:02
Tóth András
Megoldást pedig kell találni!
Pl. a Föld lakosságának drasztikus csökkentése, (természetesen nem atombombával) a meglévő természetes- és megújuló energia készletek ésszerű használata, stb.
És, hogy ki ne felejtsem! Ha a szállítási költség túlmegy minden határon, helyben kell megtermelni a fogyasztási cikkeket. Ez még a helyieknek is nagyon hasznos lenne.

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*