2017. Október 17. 17:05

Frissitve04:17:07 AM GMT


Gazdaság Üzlet Mikor jön el az olajcsúcs? – III. rész: Azonnal lépni kell


Mikor jön el az olajcsúcs? – III. rész: Azonnal lépni kell

Mikor jön el az olajcsúcs? – III. rész: Azonnal lépni kellAkár néhány éven belül elérkezhet az olajcsúcs, s úgy tűnik, egyelőre nincs megoldásunk a kieső energia pótlására – mondta el honlapunknak Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja.

Egyre több kutató és nemzetközi szervezet egyetért Hetesi Zsolt évek óta hangoztatott véleményével, hogy nincs már olyan nagyon messze az olajhozam csúcs, illetve hogy néhány éves plató után csökkenni kezd a kitermelés, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezet majd.

A megújuló energiához kevés a gyártási kapacitás

Vagyis nem lát megoldást az elérhető olajkészletek okozta energiaválságból való kitörésre?

Igencsak nehéz helyzetben lennék, ha nekem kellene megtalálnom a megoldást. Nem létezik ugyanis olyan technológia, amely biztosan megoldaná a jelenlegi globális világ energiaproblémáit. S ez csak a kisebbik nehézség. Nagyobb problémának látom, hogy sem hazánkban, sem a világban nem gondolkodnak komolyan a probléma megoldásán. Nem készülnek olyan számítások, amelyek a biztos tényeken alapulva jelzik előre a világ energiaszükségletét, s ehhez rendelik a ténylegesen megtermelhető energiamennyiséget, illetve hogy mely energiahordozóval mekkora mennyiségben lehet energiát termelni, s annak mekkora költségei vannak. Túlságosan sok a becslés, és kevés a kézzel fogható és igazolható tény, ami alapján bizakodó kijelentéseket tehetnének a döntéshozók.

Van-e realitása a kisközösségi, családi megújuló energia rendszereknek?

Értelmük lenne, de ha az ilyen célra alkalmas eszközök gyártására hirtelen kellene átállni az iparnak, az komoly nehézségeket okozna. Egyértelműen nincs olyan kapacitás, amely képes lenne kielégíteni a tömeges igényeket. Régebben például kiszámoltuk, ha a világ energia igényeit napelemmel szeretnénk kielégíteni, akkor a Föld összes üveggyárának több tíz éves termelésére lenne szükség a napelemek gyártásához. Vagyis a feladat megoldása lehetetlen.

Nálunk a biomassza és a geotermikus energia lehet a nyerő

És a hazai lehetőségek?

Köztudott, hogy hazánk energiafüggősége az átlagosnál is nagyobb, hiszen energiaigényünk jelentős hányadát orosz forrásból érkező kőolajból és földgázból fedezzük. Ezt a függőséget jelentősen csökkenteni kellene, s ebben lehetne jelentős szerepe a megújuló energiának.

Problémát jelent, hogy nem készültek még számítások a kiaknázható megújuló energiaforrásokról. Saját szorgalomból, kollégáimmal hozzávetőleges számításokat készítettünk a hazai megújuló energiaforrásokról. Ezek szerint az elkövetkező húsz év során az energiaigénynek, 20, maximum 40 százalékát lehetne kielégíteni megújuló forrásokkal.
(Számításaink persze nem elég részletesek, nincsenek meg regionális bontásban, de úgy gondolom, az arányokat jól érzékeltetik.) Tudni kell azt is, hogy ezek a számok elméleti határokat jelentenek, vagyis hogy ilyen arányok eléréséhez minden forrást maximálisan ki kellene használni. Olyan hatalmas beruházásokra lenne szükség – például több száz biogáz üzem munkába állítására, és legalább ezer négyzetkilométernyi koncentrált naperőművekre –, amelyek a gyakorlatban elképzelhetetlenek.

Mely területeken lát lehetőséget reális fejlesztésekre?
Két olyan terület létezik, amely szóba jöhet. Leggyorsabban megvalósítható és reális elképzelés az ország biomassza potenciáljának kiaknázása. Úgy látom, ennek megvalósításával a hőenergia termelésből a földgáz egy része kiváltható lenne, hiszen a biomassza viszonylag jó hatásfokkal helyettesíti a földgázt: egy kilowatt kapacitású biomassza kazán 860 wattnyi földgázt vált ki.

A geotermikus energiának még ennél is jobb a hatásfoka, a földből előtörő meleg teljes egészében hasznosul. Ebben az esetben a vízkövesedés megakadályozása jelenti a legnagyobb nehézséget. Ha ezt sikerül megoldani, ami ezért nem megoldhatatlan feladat, akkor a geotermikus hőhasznosítás nagyon jó alternatívája a gázüzemű hőerőműveknek.
Egészen más a helyzet, ha ezen energiahordozók elektromos áram termelési képességét nézzük. Egy kombinált ciklusú erőművel szemben, ahol a földgáz 52 százalékban hasznosul, a biomassza erőmű hatékonysága alig éri el a 30 százalékot.

A geotermikus energia pedig 100 Celsius-fokos vízhőmérséklet alatt használhatatlan elektromos energiatermelésre, mert nem tudja meghajtani a turbinákat. 100-150 fok között kétciklusú erőművet kell építeni, amikor alacsony forráspontú, segédközeges gőzt, gázt használnak, ekkor viszont alig 3 százalékos a hatékonyság.

A másik fontos tényező az energiahatékonyság, amellyel jelentős mennyiségű energia elfogyasztását spórolhatjuk meg, mert továbbra is igaz a mondás, az a legjobb energia, amit el sem használtunk. Ebben az irányban már tettünk lépéseket, de ez nem elég, az erőfeszítéseket fokozni kellene.

Azonnal lépni kell, hogy ne maradjunk energia nélkül

A vízenergia hazai hasznosítása nem jöhetne szóba?

A Bős–Nagymaros vízerőmű óta ez a kérdés elsősorban politikai, tehát kevés a realitása, hogy bármelyik kormány is komolyan fontolóra venné a magyar oldal megépítését. De ha szűken szakmai szempontból értékeljük, akkor is kétségek merülhetnek föl megépítésével kapcsolatban.

A nagymarosi erőmű teljes kapacitása 190 megawatt lenne, ami a Paksi Atomerőmű kapacitásának alig 10 százaléka. Üzembe állításával viszont egészen Budapestig folytonosan változó vízmagasságot eredményezne, s jó eséllyel kiszáradnának a partmenti vízkinyerő helyek. Ha pedig Fajsznál visszaduzzasztanánk a folyót – ahogy azt néhányan javasolják – akkor pangó, állott víz adná a főváros vízbázisát.

Valamennyi energiát ki lehetne nyerni a hegyi patakokból is, de csak sok kisebb erőművek megépítésével, tehát a vízenergiának inkább kisközösségi hasznosítása tűnik logikusnak. Ezen kiserőműveknek nem nagy az összesített teljesítménye, országosan talán 30-50 megawatt, ha nagyon ügyesek vagyunk, esetleg föl lehet tornászni 80-100 megawattra. Tehát komoly segítséget ez sem jelentene.

Jelenthetne esetleg megoldást az egyéni, kisközösségi megújuló energiatermelés?

Az energiafölhasználás egy részét mindenképpen kiválthatnák ezek a mikro rendszerek, de az így termelhető energia csak egy részét jelenti a teljes energiafölhasználásnak, semmiképpen nem jelentene megoldást az egész társadalom problémáira. És itt megint oda jutunk vissza, hogy amíg konkrét tervekkel és számításokkal nem készülünk föl az olajszűkére, addig csak a csodában reménykedhetünk. Hirtelen, magától nem jön létre az a technológia, amely megoldja az energiaproblémát. Konkrét tervekre és széleskörű összefogásra lenne szükség.



Hozzászólások (2)
re: Energia pótlása
2 2010. június 03. csütörtök, 08:44
Hetesi Zsolt
Kedves Gábor!

Az energia pótlása csak akkor járul hozzá nagyobb mértékben a légkör ÜHG-tartalmának növeléséhez, ha a fogyó ősmaradványi forrást szintén ősmaradványi forrással, mondjuk egy ideig szénnel pótoljuk. Azonban ha tiszta technológiát használunk (például napelemeket, vagy hasonló) akkor ez nem akkora gond, mert a gyártás tartalmaz ugyan olyan energiaforrásokat is, amelyek növelik az ÜHG-tartalmat, de a működtetésük nem.
Energia pótlása
1 2010. június 02. szerda, 10:39
Hegedűs Gábor
Tisztelt Hetesi Zsolt!

Olyan kérdésem lenne, hogy jó ötlett lenne-e pótolni a kieső energiát? Öntől tudom és máshol is olvastam már róla, hogy milyen problémákat okozhat a globális felmelegedés. Az iparosodás 0,6 celziuszfokos átlaghőmérséklet növekedést okozott. Ha esetleg véletlenül pótolnánk a hiányzó energiakieséseket, akkor a föld hőmérséklete ugyanolyan mértékben növekedne mint eddig. Vagy tévedek? És ha az átlaghőmérséklet tovább növekszik mondjuk pl.: 0,6 ról 1,2 re az durva következményekkel járna. Nézük csak meg a mostani időjárást, vagy azt, hogy mennyi a fecske. 10 évvel ezelőtt jól emlékszek ha reggel kinéztem az ablakon tömérdek mennyiségű fecskét láttam repdesni. Én jól érezném magam abban a világban ahol nincs autó, tv, lift, villanysütő, hajszárító stb. Értek kicsit a méhészkedéshez, kicsikorom óta foglalkoztat az állattartás, a kertészet stb. És sokszor órákon keresztül foglalkoztatott a gondolat, hogy saját kis farmomon önellátóan a társadalomtól függetlenül, de nem elszigetelve éljek. Egyedüli ami hiányozna az internek. Információk és kommunikáció miatt. De állítólag ez megoldható. Szerintem egy sokkal szebb világ lenne és nem kéne olyan sok energiát pótolni. Csak lemondanánk a fölösleges dolgokról.
Nagyon örülnék ha megtisztelne válaszával és kifelytené véleményét gondolataimmal kapcsdolatban. Elnézést a helyesírásért-nem az erősségem. De ettől még szerintem nem vagyok butább csak az én érdeklődési köröm elkerüli a . meg a ,

Üdvözlettel: Hegedűs Gábor
Közgazdaságtan halgató

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*