A földgáztúlsúlyos hazai energiamérleg átalakításában kiemelt szerepet kell kapni a megújuló energiaforrásoknak, ha teljesíteni akarjuk a 2020-ra vállalt 13 százalékos megújuló részarányt – hangzott el csütörtökön, az MTA alternatív energiáról szóló kiadványának ismertetésekor.
Ha hazánk teljesíteni szeretné a 2020-ra vállalt 13 százalékos megújuló energia arányt az ország energiamérlegében, akkor jelentős fejlesztésekbe kell fogni, s az ország adottságainak megfelelő alternatív energiafajták felhasználását fejleszteni – emelték ki a Megújuló energiák hasznosítása című kötet szerzői.
Miután hazánknak egyelőre nem létezik átfogó energiakoncepciója, s ez akadályozza a megújuló energiák térnyerését, a Magyar Tudományos Akadémia a most bemutatott kötettel annak kialakításához szeretett volna segítséget nyújtani. A kötetben arra is fölhívják a figyelmet, hogy egyes energiaforrások más-más célra használhatók. Így a nemzetközi tapasztalatok alapján a víz és szélenergia kizárólag elektromos áram termelésre használható, míg a nap- és geotermikus energia inkább a hőenergia termelésre alkalmas.
Az előző kormány javaslataival szemben a kötet szerzői ezért nem tartják helyesnek, hogy az Előrejelzés című dokumentum írói a rossz hatásfokú biomasszából történő elektromos áramtermelés mellett érvelnek, illetve hogy geotermikus energiából is áramot állítanának elő. A kötet szerzői a jelenlegi torz és túlzó megújuló energia támogatási rendszer újragondolását javasolják a kormánynak, s a biomassza áramcélú felhasználásának támogatását elhibázott lépésnek tartják.
A kötetben részletesen elemzik a hazánkban szóba jöhető megújuló energiaforrások fölhasználását, s azok fejlesztésére is javaslatokat tesznek.
A kötetről kiadott részletes MTA jelentést itt olvashatják.
