2017. Július 27. 2:36

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Klímaváltozás II. Magyarországi Klímacsúcs: nekünk is részt kell vállalni


II. Magyarországi Klímacsúcs: nekünk is részt kell vállalni

II. Magyarországi Klímacsúcs: nekünk is részt kell vállalniA fenntartható fejlődés elengedhetetlen feltétele a klímatörvény elfogadása, a megújuló energia arányának növelése, s az állam aktivitása egy megváltozó társadalomban – így foglalható össze az esemény mondanivalója.

A tudományos és politikai élet meghívottjai egyetértettek abban, hogy változóban a világ, amihez alkalmazkodni kell annak a társadalomnak, amely biztosítani akarja országában a fenntartható fejlődést. (A gazdasági élet előadói nem vettek részt az eseményen.)

 

Szemléletváltásra van szükség

Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés előtt van a klímatörvény, amelynek elfogadását elengedhetetlennek nevezte a továbblépéshez. Kiemelte, hogy hazánk relatíve jól áll a 1990-es szinthez képest vállalt 40 százalékos kibocsátás-csökkentés tekintetében, hiszen 2008-ra ennek háromnegyedét már teljesítette. Rossz hír viszont, hogy a kibocsátás 40 százalékáért a háztartások a felelősök, ami igen magas arány.

A politikus fontosnak nevezte, hogy a kerettörvényt közös akarattal végre kell hajtani, csökkenteni kell az ország energiafüggőségét, mert csak így érhető el a 2050-re vállalt 80 százalékos kibocsátás-csökkentés.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter szintén az energiafüggőség és a környezetterhelés csökkentésére szólított föl, majd ismertette a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát, illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Program lényegesebb elemeit. Kiemelte, hogy a stratégiának három fő területen kell hatnia. Csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez, s hogy mindezt elérhessük, meg kell változtatni a társadalom ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos szemléletét.

Bencsik János a Fidesz szakpolitikusa korszakváltásról beszélt, amely elkerülhetetlen, mert a jelenlegi társadalom a természeti erőforrásokat túlfogyasztja, s a mostani válság éppen ezt jelzi. Olyan értékváltásra van szükség, amelyben egy harmonikus, értékkövető és értékőrző társadalom alapján állva közmegegyezés alakul ki a gazdaság és a társadalom szereplői között: a szolgáltatások és termékek reális árazásáért cserébe bürokrácia- és korrupciómentes szabályozói környezetet hoznak létre. Mindez persze csak akkor válhat valósággá, ha a politikai elit tartós bizalmat élvez, hitelesen dolgozik, s egyben példát is mutat a köz számára.

 

Hatalmas lehetőséget szalasztottunk el

Fodor Gábor, egykori környezetvédelmi miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy hatalmas lehetőséget szalasztottunk el, amikor a válság kapcsán a politika nem tudott hosszú távú stratégiát kidolgozni: nem emelte a kormányzati politika szintjére a környezetvédelmet, továbbra is ágazati politika maradt. Különösen nagy hiányosság ez, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi élet olyan guruja, mint Soros György is arról beszél, hogy paradigmaváltásra van szükség: a 21. század politikájának középpontjába a környezetvédelmet kell helyezni. Ugyanakkor a politikus pozitívumnak nevezte, hogy míg a magyar civil társadalom általában nagyon fejletlen, a környezetvédelem területén feltűnően aktív.

Dr. Kerekes Sándor a Corvinus egyetem professzora a klímatörvény lényegét a következőképpen foglalta össze: növekedni a károsanyag-kibocsátás emelkedése nélkül. Mindez csak úgy érhető el, ha növekszik az energiahatékonyság. A tudós is szemléletváltásról beszélt, amikor kijelentett, a gazdaság vezetőinek nem feltétlenül a profitra és a növekedésre kell összpontosítani, hanem a foglalkoztatásra.

László Ervin filozófus, a Budapest Klub elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy az emberi társadalom már hosszabb ideje nincs egyensúlyban a természettel. A természet kincseivel pazarlóan bánunk. A jelenlegi válság is ennek a megbomlott egyensúly következménye. A tudós szerint a globális világban globálisan is kell gondolkodni. A megoldást pedig abban látja, hogy először minden egyes embernek magának kell változnia: változtatni életszemléletén, fogyasztási szokásain.

 

Energiakvóta – kvótapénz

Ürge-Vorsatz Diána előadását a levezető elnök, Faragó Tibor mondta el, miután a Közép-Európai egyetem professzora nem tudott eljönni a rendezvényre. Az előadás az energiahatékonyság kérdését állította a középpontba. Összehasonlította az olcsóbb rövid távú, és a drágább, de hatékonyabb hosszú távú megoldásokat. Ha egy épületnek csak a szigetelésén javítunk, akkor – egy konkrét példát idézve – 18-36 százalékos energia-megtakarítást, ha viszont az összes rendelkezésre álló technológiát bevetjük, egy panel épület esetében akár 84 százalékos megtakarítást is elérhetünk (Solonova épületfelújítás). Vagyis sajnos sok esetben kevesebbel is beérjük, azaz egy részben korszerűsített épülethez évtizedekig nem nyúlunk már, s ezzel mintegy „belakatoljuk”, azaz hosszú távon komoly energiaveszteséget szenvedünk el.

Gyulai Iván ökológus arról beszélt, hogy az igen bonyolult éghajlat-változási rendszert különösen nehéz átlátni, vannak azonban kézzel fogható tények: változik az éghajlat, növekszik a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, de hogy ebben mennyi az emberi tevékenység szerepe, az kérdéses. A károsanyag-kibocsátás pedig roppant egyszerűen csökkenthető, mérsékelni kell az inputot, vagyis a termelést. Az ökológus szerint energiakártyát kellene bevezetni. Kiosztani, hogy kinek mennyi energiafelhasználásra van joga. Így akár egyfajta kereskedelem is kialakulhatna, az energiafogyasztási jogokkal kereskednének, ahol az egyik oldalon a konkrét kvóta, a másikon pedig a kvótapénz szerepelne. Hogy mindez működőképes legyen, persze egyfajta hitelalapot is létesíteni kellene.

Dr. Láng István akadémikus a klímaproblémák megoldásában nagy szerepet szánna a társadalom különböző szereplői közötti együttműködésnek, az ésszerű munkamegosztásnak, illetve hogy konkrét elgondolások alapján történjenek a változások. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy 2050-ig újabb 2 milliárddal leszünk többen bolygónkon, s egy túlnépesedett és túlfogyasztott planétán kell majd a fenntartható fejlődést biztosítani. Ehhez pedig már ma cselekedni kell.

Dr. Hetesi Zsolt szekcióülésen tartott előadásában arra mutatott rá, hogy sok esetben rossz helyen és rossz irányba avatkoznak be a folyamatokba, mert nem értik a tudomásukra jutott információt. Tényként jelentette ki a kutató, hogy a fosszilis energiahordozók termelése két évtizeden belül eléri a csúcsot – a kőolajtermelés már jóval korábban –, s erre föl kell készülni. Egyelőre még csak a tüneteket látjuk, de a kiváltó okot kell gyógyítani, ami nem egyszerű feladat.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*