2017. Július 27. 2:42

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Klímaváltozás Megújuló energiát szolgáltak föl a sajtóreggelin


Megújuló energiát szolgáltak föl a sajtóreggelin

Megújuló energiát szolgáltak föl a sajtóreggelinSikerrel zárult az Energia Klub sajtóbeszélgetés sorozata

Az Energia Klub két munkatársa is jelen lesz a Koppenhágai Klímakonferencián (COP 15), hogy első kézből szerezzen információt a világ vezetőinek döntéseiről, derült ki a civil szervezet sajtóbeszélgetés sorozatának záró rendezvényén, ahol egyébként a megújuló energia hazai és európai helyzetéről tájékoztatták a nyilvánosságot.

Az Európai Unió először 1997-es Fehér Könyvében fogalmazta meg, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése elengedhetetlen a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése érdekében. Az akkori elképzelés szerint 2010-re az uniós energiafölhasználásban legkevesebb 12 százalékot kell elérni a megújuló energiáknak, derült ki Kovács Máté a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vezető tanácsosának előadásából.

A szakember beszélt arról is, hogy az Európa Tanács 2007 márciusi célkitűzései között szerepelt a 20/20/20 doktrina. Vagyis hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell csökkenteni, hogy a megújuló energiatermelés arányát 20 százalékra kell emelni, illetve hogy az energiafelhasználás hatékonyságát 20 százalékkal kell növelni.

 

2050-re 80 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag kibocsátást

Az előadásból az is kiderült, hogy idén február 3-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben célként határozták meg, hogy 2050-re négyötödével kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 35 százalékkal javítani az energiahatékonyságon és a megújuló energiát részarányát 60 százalékra kell emelni a teljes fölhasználáson belül.

Az EU 2009. április 23-án elfogadott – a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló – irányelv átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tevékenységet, s hatálya nem csupán a villamos, hanem a hűtési, fűtési és közlekedési megújuló energiára is kiterjed. A dokumentum 2020-ra hazánknak 13 százalékos megújuló energia részarányt ír elő.

Fontos eleme az áprilisi dokumentumnak, hogy nemzeti akcióterv elkészítésére kötelezi a tagállamokat, amelyeket 2010 júniusának végéig kell benyújtani. Ugyanakkor a hálózatok fejlesztéséről is szól: a nemzeti hálózatokat alkalmassá kell tenni a folyamatosan növekvő arányú megújuló energiák befogadására, s egyúttal garantálni kell a megújuló energiák elsőbbségét a távvezeték-hálózatokon. Végül pedig 2011. végéig jelentést kell készíteni az aktuális állapotról, majd kétévente beszámolni az előrehaladásról.

 

Nem használjuk ki adottságainkat

Varga Katalin az Energia Klub megújuló energia projektjének vezetője a hazai helyzetet ismertetve elmondta, hogy bár hazánk nem áll rosszul a megújuló energia adottságok tekintetében, jelenleg mégis alig néhány százalék a részesedése az energiamérlegben. S a megújuló energián belül is a döntőrészt (90 %) a biomassza és bioüzemanyag adja.

Kiderült, hogy a korábbi 330 megawatt után jövő tavasszal újabb 410 megawattnyi szélerőmű engedély kiadása várható. A biomasszán belül a fatüzelés áll előtérben, de pozitív fejlemény, hogy a szakolyi biomassza erőmű elkezdte működését. Szintén örömteli, hogy a kenyeri vízerőmű is üzembe állt, s két további törpeerőmű nyert el KEOP támogatást. A napkollektor telepítés egyre jobban lábra kap, ezzel szemben a fotovoltaikus áramtermelés stagnál, akárcsak a geotermikus energia fölhasználása, mindenekelőtt a kedvezőtlen szabályozási környezetnek köszönhetően.

A projekt keretében kerekasztal beszélgetéseken hallgatták meg a szakemberek véleményét. A beszélgetések során kiderült, hogy hazánkban nehezen áttekinthető és sűrűn változik a szabályozás, a helyi rendeletek gyakran ellentmondanak egymásnak. Ezek után nem meglepő, hogy ehhez igazodva bonyolult és drága az engedélyeztetés. Jellemző, hogy míg nálunk egy megújuló beruházáshoz átlagosan húsz szakhatósági engedély szükséges, addig Németországban mindössze egyetlen.

Pozitívum, hogy az uniós pénzeszközökből a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) és NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) pályázataiban néhány tucat beruházás már kapott támogatást, illetve hogy – a kötelező átvételi rendszerben – létezik a termelt villamos áramra támogatás.

 

Hiányzik a stratégia és a szakértelem

Sajnálatos ugyanakkor, hogy állami szinten a stratégia, önkormányzatoknál és a felhasználóknál a lehetőségek ismerete, a kivitelezők jó részénél pedig a szakértelem hiányzik.

A kerekasztal beszélgetések résztvevői igényelnék, hogy szülessen politikai elhatározás a megújuló energiatermelés támogatására, illetve hogy vizsgálják fölül a jelenlegi áramátvételi rendszert (KÁT): válasszák külön a kogenerációs erőműveket a megújuló energiától. Feltétlenül szükségesnek látják a szakemberek egy megújuló energia törvény megalkotását, illetve az engedélyeztetés egyszerűsítését.

Mindez persze csak úgy valósítható meg, ha nagyobb lesz az együttműködés a hivatalos szervek és a civil szervezetek között, illetve ha a változtatás alapját megteremtik a rugalmasabb villamosenergia rendszer kialakításával.

Sikerrel zárult az Energia Klub sajtóbeszélgetés sorozata

Az Energia Klub két munkatársa is jelen lesz a Koppenhágai Klímakonferencián (COP 15), hogy első kézből szerezzen információt a világ vezetőinek döntéseiről, derült ki a civil szervezet sajtóbeszélgetés sorozatának záró rendezvényén, ahol egyébként a megújuló energia hazai és európai helyzetéről tájékoztatták a nyilvánosságot.

Az Európai Unió először 1997-es Fehér Könyvében fogalmazta meg, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése elengedhetetlen a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése érdekében. Az akkori elképzelés szerint 2010-re az uniós energiafölhasználásban legkevesebb 12 százalékot kell elérni a megújuló energiáknak, derült ki Kovács Máté a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vezető tanácsosának előadásából.

A szakember beszélt arról is, hogy az Európa Tanács 2007 márciusi célkitűzései között szerepelt a 20/20/20 doktrina. Vagyis hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell csökkenteni, hogy a megújuló energiatermelés arányát 20 százalékra kell emelni, illetve hogy az energiafelhasználás hatékonyságát 20 százalékkal kell növelni.

 

Közcím: 2050-re 80 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag kibocsátást

Az előadásból az is kiderült, hogy idén február 3-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben célként határozták meg, hogy 2050-re négyötödével kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 35 százalékkal javítani az energiahatékonyságon és a megújuló energiát részarányát 60 százalékra kell emelni a teljes fölhasználáson belül.

Az EU 2009. április 23-án elfogadott – a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló – irányelv átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tevékenységet, s hatálya nem csupán a villamos, hanem a hűtési, fűtési és közlekedési megújuló energiára is kiterjed. A dokumentum 2020-ra hazánknak 13 százalékos megújuló energia részarányt ír elő.

Fontos eleme az áprilisi dokumentumnak, hogy nemzeti akcióterv elkészítésére kötelezi a tagállamokat, amelyeket 2010 júniusának végéig kell benyújtani. Ugyanakkor a hálózatok fejlesztéséről is szól: a nemzeti hálózatokat alkalmassá kell tenni a folyamatosan növekvő arányú megújuló energiák befogadására, s egyúttal garantálni kell a megújuló energiák elsőbbségét a távvezeték-hálózatokon. Végül pedig 2011. végéig jelentést kell készíteni az aktuális állapotról, majd kétévente beszámolni az előrehaladásról.

 

Közcím: Nem használjuk ki adottságainkat

Varga Katalin az Energia Klub megújuló energia projektjének vezetője a hazai helyzetet ismertetve elmondta, hogy bár hazánk nem áll rosszul a megújuló energia adottságok tekintetében, jelenleg mégis alig néhány százalék a részesedése az energiamérlegben. S a megújuló energián belül is a döntőrészt (90 %) a biomassza és bioüzemanyag adja.

Kiderült, hogy a korábbi 330 megawatt után jövő tavasszal újabb 410 megawattnyi szélerőmű engedély kiadása várható. A biomasszán belül a fatüzelés áll előtérben, de pozitív fejlemény, hogy a szakolyi biomassza erőmű elkezdte működését. Szintén örömteli, hogy a kenyeri vízerőmű is üzembe állt, s két további törpeerőmű nyert el KEOP támogatást. A napkollektor telepítés egyre jobban lábra kap, ezzel szemben a fotovoltaikus áramtermelés stagnál, akárcsak a geotermikus energia fölhasználása, mindenekelőtt a kedvezőtlen szabályozási környezetnek köszönhetően.

A projekt keretében kerekasztal beszélgetéseken hallgatták meg a szakemberek véleményét. A beszélgetések során kiderült, hogy hazánkban nehezen áttekinthető és sűrűn változik a szabályozás, a helyi rendeletek gyakran ellentmondanak egymásnak. Ezek után nem meglepő, hogy ehhez igazodva bonyolult és drága az engedélyeztetés. Jellemző, hogy míg nálunk egy megújuló beruházáshoz átlagosan húsz szakhatósági engedély szükséges, addig Németországban mindössze egyetlen.

Pozitívum, hogy az uniós pénzeszközökből a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) és NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) pályázataiban néhány tucat beruházás már kapott támogatást, illetve hogy – a kötelező átvételi rendszerben – létezik a termelt villamos áramra támogatás.

 

Közcím: Hiányzik a stratégia és a szakértelem

Sajnálatos ugyanakkor, hogy állami szinten a stratégia, önkormányzatoknál és a felhasználóknál a lehetőségek ismerete, a kivitelezők jó részénél pedig a szakértelem hiányzik.

A kerekasztal beszélgetések résztvevői igényelnék, hogy szülessen politikai elhatározás a megújuló energiatermelés támogatására, illetve hogy vizsgálják fölül a jelenlegi áramátvételi rendszert (KÁT): válasszák külön a kogenerációs erőműveket a megújuló energiától. Feltétlenül szükségesnek látják a szakemberek egy megújuló energia törvény megalkotását, illetve az engedélyeztetés egyszerűsítését.

Mindez persze csak úgy valósítható meg, ha nagyobb lesz az együttműködés a hivatalos szervek és a civil szervezetek között, illetve ha a változtatás alapját megteremtik a rugalmasabb villamosenergia rendszer kialakításával.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*