2017. Július 20. 20:50

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Klímaváltozás Klímacsúcs: lesznek-e konkrét lépések a fölmelegedés megállítására?


Klímacsúcs: lesznek-e konkrét lépések a fölmelegedés megállítására?

Klímacsúcs: lesznek-e konkrét lépések a fölmelegedés megállítására?Koppenhágában egyre erőteljesebb szembenállás körvonalazódik. Míg a fejlődő országok egy része 1,5 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedésnél magasabb értéket nem hajlandó tolerálni, addig India és Kína hallani sem akar szigorításról. Eközben az USA hallgat, az EU pedig arról vitázik, mennyivel támogassa a fejlődő országok klímaerőfeszítéseit.

Miközben a gazdagabb és gyorsan fejlődő államok azon vitatkoznak, hogy mekkora kibocsátáscsökkenést képes elviselni gazdaságuk, 43 óceániai szigetállam (AOSIS) a megsemmisüléstől tart. Ez utóbbiak a – 2020-ig megújuló energiára átálló – csendes-óceáni Tuvalu vezetésével kijelentették: az iparosodottság előtti értékhez képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokos fölmelegedést engedélyező egyezséget hajlandók aláírni. Külön hangsúlyozták, hogy csak kötelező érvényű megállapodásról érdemes tárgyalni.

Érvelésük szerint ők már jelenleg is érzik a fölmelegedés káros hatásait. Több szigetállam képviselői beszéltek arról, hogy szigetük egyre inkább eltűnőben van, illetve hogy lakhatatlanná válik. A tiltakozó csoportot alkotó 43 szigetállam követeléseihez csatlakozott 48 további gyengén fejlett ország is.

Eközben India és Kína – két jelentős szennyező – hevesen támadja a további csökkentés gondolatát. Érvelésük szerint ez oda vezetne, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvhöz hasonlóan senki nem tenne kötelező vállalásokat, vagyis semmi nem vetne gátat a kibocsátás növekedésének.

Szu-vej, a kínai delegáció vezető-helyettese szerint a klímacsúcs sikere az USA álláspontjától függ. A kínai szakember az amerikaiak 2005-ös szinthez viszonyított 17 százalékos kibocsátás-csökkentését kevésnek találja, akárcsak az EU 20 százalékos vállalását.

Hszie Csan-hua főképviselő fontosnak tartja ugyan a 2050-ig tartó hosszú távú megegyezést, de még lényegesebbnek a középtávú szabályozást. Megítélése szerint a fejlett ipari országok kibocsátását az 1990-es érték 25-40 százalékára lehet csökkenteni.

Nem sikerült még megegyezésre jutni a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének támogatásáról a tegnap kezdődött EU-csúcson. A BBC híre szerint eddig négy konkrét ajánlatról esett szó: Nagy-Britannia 883, Svédország 765, Hollandia 300 és Dánia 160 millió eurót szán erre a célra 2010-2012 közötti, s ez alig harmada az ígért 6-7 milliárdnak.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*