A folyamatosan melegedő klímának köszönhetően egyre több vizet veszítenek a svájci gleccserek, de a sarkvidéki tájak üvegházhatású gázzal teli talaja is várhatóan olvadásnak indul – derül ki két témába vágó tanulmányból.
Mindenkorábbinál gyorsabban olvadnak a svájci gleccserek. A zürichi egyetem kutatócsoportjának megállapítása szerint az elmúlt tíz évben majd’ tíz köbkilométernyi vizet vesztettek az alpesi ország gleccserei. Ez részben a magasabb hőmérsékletnek, részben pedig a kevesebb csapadéknak köszönhető. Az elmúlt télen ugyan hatalmas mennyiségű hó hullott a hegyekben, mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez megfordítja a folyamatot, hiszen a tavasz is melegebb volt a szokásosnál, s így kérdéses a két ellentétes folyamat végeredménye.
A kutatócsoport egyik tagja, Daniel Ferinotti arra viszont fölhívta a figyelmet, hogy 1999 óta az olvadás folyamata minden korábbinál gyorsabb, figyelembe véve az elmúlt másfél évszázad adatait. A svájci Alpok átlagos hőmérséklete pedig számításaik szerint 2050-re nyáron 2,7, télen pedig 1,8 Celsius-fokkal magasabb lesz a jelenleginél.
Hasonlóan kedvezőtlen hír látott napvilágot a sarki talajban megkötött szén mennyiségére vonatkozóan. A tudósok eddig is tudták, hogy a sarkvidéki területek állandóan fagyott talajában, a permafrosztban jelentős mennyiségű szén és metán van megkötve. A legfrissebb kutatások eredményeként azonban kiderült, hogy mennyiségük kétszerese a korábban feltételezettnek.
Pep Canadell, a (GCP – Global Carbon Project) Szén Világ Program vezetője kijelentette, hogy korábban jelentősen alábecsülték a sarkvidéki fagyott talajban megkötött szén mennyiségét. Négyéves kutatásuk, valamint az Orosz Tudományos Akadémia eddig nem publikált adatainak felhasználásával arra a következtetésre jutottak, hogy századunk végére csaknem az összes permafroszt fölolvad, s így jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, ami gyorsítja a globális fölmelegedést.
A folyamat érzékeltetésére elmondta, hogy a permafroszt tíz százalékának felolvadása mintegy 20 százalékkal növeli a légkör szén-dioxid koncentrációját, ami a gyakorlatban megfelel 0,7 százalékos átlagos hőmérsékletemelkedésnek. Az elmúlt egy évszázadban éppen ennyivel nőtt bolygónk átlaghőmérséklete. Mindezek eredményeként arra jutottak, hogy a század végére 1,8-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedés várható.
