2017. Július 27. 14:40

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Klímaváltozás Észak–Dél konfliktus a klímakonferencián


Észak–Dél konfliktus a klímakonferencián

Észak–Dél konfliktus a klímakonferenciánBár egyes vitás kérdésben egyezség született a lengyelországi ENSZ klímakonferencián, azért maradtak még bőven feladatok a jövő év végén Dániában megrendezendő Koppenhágai Klímacsúcsra is. Az ellentétek elsősorban a fejlett és a G77-ben tömörülő fejlődő országok között feszülnek.

A sikerek közé sorolható, hogy a résztvevők egyezségre jutottak az erdők megmentéséért az országok számára nyújtott kreditek kérdésében, illetve egy hosszú távú Alkalmazkodási Alap létrehozásáról is.

Ez utóbbi hivatott finanszírozni a klímaváltozás hatásai által leginkább veszélyeztetett szegény országok klímavédelemmel kapcsolatos kiadásait. A vitában a fejlődő országok egyrészt kevésnek tartották az alapba szánt összeget, másrészt kifejtették: a klímaváltozásért elsősorban a fejlett országok felelősek, tehát a számlát is nekik kell állni.

 

Kevés a pénz – mondják a fejlődők

Az Unió képviselői ezzel szemben attól tartottak, hogy amennyiben a G77 országok kontroll nélkül hozzáférnek az alap pénzeszközeihez, úgy annak egy része el fog tűnni a költségvetési útvesztőben, ezért a Világbank közbeiktatását látták szükségesnek. A vitában végül a déli államok álláspontja győzedelmeskedett.

A fejlődő országok ugyanakkor kevesellték a feladat megoldására szánt összeget, a CDM (Tiszta Fejlesztési Mechanizmus) bevételeinek két százalékát, ezért a szén-dioxid piac bevételeinek hasonló mértékű átcsoportosítását kezdeményezték. A különbség jelentős, hiszen néhány százmillió helyett több tízmilliárdnyi euróról lenne szó. Az Unió azzal söpörte le a javaslatot az asztalról, hogy a megegyezés a koppenhágai konferencia feladata, addig kell végleges álláspontot kialakítani.

 

Az unió elégedett elképzeléseivel

Az Unió fő aduja a konferencián az alig két nappal korábban elfogadott klíma-energia csomagja volt. Az előterjesztés szerint 2020-ig uniós átlagban 20 százalékkal fogják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de – Stavros Dimas környezetvédelmi biztos szavai szerint – ez akár 30 százalék is lehetne, ha más ország-csoport is csatlakozna a felajánláshoz.

A hosszas viták után elfogadott uniós döntést számos kritika érte. Egyes környezetvédelmi szervezetek szerint felhígult a csomag azzal, hogy túl sok szén-dioxid kvótát ad ingyen, így néhány nagy iparág hatalmas kedvezményeket kap. Ugyanakkor kockázatosnak tartják, hogy tengeren túli zöld projektek fejében könnyítés kapnak az otthoni kibocsátásban.

 

A környezetvédők keveslik a változásokat

Joris den Blanken, a Greenpeace egyik igazgatója egyenesen azt állította, hogy éppen akkor veszti el vezető szerepét az unió, amikor az USA ismét egyetért a nemzetközi szervezettel.

Az unió azzal védte álláspontját, hogy éppenséggel nem puhult föl álláspontja, csak olyan javaslattal álltak elő, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy közösségi szinten biztosítsa a kvóta betartását. Így például az alkalmazott „plafon és kereskedelem” rendszer – amelyet a vállalatok és iparágak kibocsátása alapján alakítottak ki – lehetővé teszi a határokat átlépőknek, hogy kisebb cégek kreditjeit megvásárolva mégis a határokon belül maradjanak.

Ez az érvelés néhányakat meggyőzött, hiszen a norvég Bellona környezetvédelmi szervezet vezetője elégedett volt a haladás irányával, bár azt ő is megjegyezte, hogy eleve sem voltak nagyok az elvárások a találkozóval szemben. Optimizmusát a tiszta technológiák fejlesztésére fordított dollármilliók ígéretére alapozta a szakember.

 

USA kontra Kína

Az Egyesült Államok is kimozdulni látszik eddigi passzív álláspontjáról (a Kyotói Jegyzőkökönyvet nem ratifikálták). A várható kinevezések is erre utalnak: a Nobel-díjas fizikus, Steven Chu is az Obama-csapat tagja, John Kerry szenátor pedig – aki a külföldi kapcsolatok szenátusi bizottság elnöki tisztének várományosa – aktívan vett részt a poznani konferencián, s többek között Kína és Ausztrália képviselőjével is részletes tárgyalásokat folytatott. A megválasztott elnök pedig ígéretet tett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében országa 2020-ig visszatér az 1990-es szintre.

Az aktivizálódott USA képviselője ugyanakkor a fejlődő országok kötelezettség vállalását is sürgette, mondván hozzájárulásuk a káros anyag kibocsátáshoz mostanra már jelentősebb annál, mintsem hogy kivonhatnák magukat a közös cselekvésből. Ugyan nem vár el tőlük akkora korlátozást, mint amit a fejlett országok vállaltak, de közreműködést igen.

A fejlődő országokat vezető Kína képviselője, Su Wei üdvözölte az Unió vállalását, de fenntartásait is megfogalmazta annak felhígulása miatt. Szavai szerint a jelenlegi helyzetben érthető a költségvetések visszafogása, de a megvonást nem a fölmelegedés elleni harcnál kell kezdeni.

A kínai küldött az Egyesült Államok ígéreteit sem tartja elegendőnek, hiszen az aláírt, de nem ratifikált Kiotói Jegyzőkönyv szerint az USA-nak 7 százalékkal kellett volna csökkenteni kibocsátását az 1990. évi szinthez képes, ezzel szemben most 16 százalékkal afölött van. Így, még ha teljesítik is az elnöki ígéretet, éppen húsz évvel lesznek lemaradva a világtól. Végül ígéretet tett arra, hogy az USA által elvártakat országa teljesíteni fogja, azaz 2010-ig ötödével csökkentik a 2005-ös energiaigényüket.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*