2017. Július 24. 10:31

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Klímaváltozás A klímaváltozást jelzi az emelkedő vízszint és a nagyobb szárazság


A klímaváltozást jelzi az emelkedő vízszint és a nagyobb szárazság

A klímaváltozást jelzi az emelkedő vízszint és a nagyobb szárazságAz évszázad végéig egy méterrel emelkedhet a tengerek átlagos szintje, ami akár 60 millió ember életét veszélyeztetheti, derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) legújabb jelentéséből. De az Aral-tó vízfelülete is drasztikusan csökken, s ausztrál kutatók szerint a trópusi öv területe is ötszáz kilométerrel növekedett az elmúlt negyed században.

Felülbírálva korábbi becslését, az IPCC ma egyméteres átlagos tengerszint emelkedést vár az évszázad végére. A kormányközi szervezet két éve még úgy gondolta, hogy maximum 59 centiméterrel nőhet a világtengerek szintje 2100-ig, az azóta – a jégmezők és hegyvidéki gleccserek állapotáról – napvilágra került adatok ismeretében azonban módosítani kellett korábbi előrejelzéseiket.

 

Egyméteres tengerszint emelkedés várható

A legfrissebb adatok szerint bolygónk összes gleccserének elolvadása is csak 33 centiméterrel növelné a tengerek szintjét, de várható tényleges fogyatkozásuk mindössze 10-20 centiméternyi vízszintemelkedést eredményez majd az elkövetkező kilencven évben. A tengerek hőtágulásának köszönhetően mintegy fél méterrel növekszik majd a tengerek szintje.

Ezzel szemben nem kell attól tartani, hogy a hatalmas mennyiségű vizet megkötő grönlandi és antarktiszi jégmezők komoly olvadásnak indulnak. Jelenleg évente 300 gigatonnányi jég olvad el a Zöld-sziget jégtakarójából, alig több mint nyolctized milliméteres vízszintemelkedést eredményezve. Az Antarktisz évi 200 gigatonnás jégolvadása pedig valamivel több, mint fél milliméterrel növeli évente a világtengerek szintjét.

A mindezek eredményeként adódó egyméteres emelkedés is jelentős problémákat okozhat a tengerparti településeknek, hiszen ott jelenleg mintegy 60 millió ember él, s számuk a századfordulóig megkétszereződhet.

 

Drámaian csökken az Aral-tó vízszintje

Ezzel éppen ellentétes folyamat zajlik a közép-ázsiai Aral-tó vidékén. A folyamat még a Szovjetunióban indult meg, amikor a tó vizét szállító Amu-Darja és Szir-Darja mentén intenzíven öntözni kezdték az ottani gyapotültetvényeket. Ezt a folyamatot erősítette, illetve erősíti a mai napig a folyamatosan melegedő éghajlat.

Mindennek eredményeként a hatvanas évektől kezdve évente fél méterrel csökkent a tó vízszintje, megszűnt a halászat, miután szinte teljesen elpusztult a tó élővilága, s mostanra több önálló tóra szakadt szét. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) legutóbbi jelentése szerint a keleti vízfelület négyötöde eltűnt az elmúlt három évben, s 2020-ra teljesen ki fog száradni.

 

Hozzá kell szoknunk a szárazsághoz

Az elmúlt negyed században mintegy ötszáz kilométerrel növekedett az Egyenlítő körüli trópusi gyűrű, állítja az ausztrál Cook Egyetem kutatóinak tanulmánya. A hosszú távú műholdas és időjárási adatokon, illetve tengeri méréseken alapuló számítások alapján arra a meggyőződésre jutottak a kutatók, hogy klasszikus éghajlati övek eltolódtak, s a trópusi öv kiszélesedése egyben a szubtrópusi területek eltolódását is maga után vonta.

Így jelentős és hosszantartó szárazságra kell számítani számos korábban mérsékelt égövi vidéken, például Ausztrália, Dél-Amerika és Európa mediterrán területein, valamint a Földközi-tenger medencéjében és a Közel-Keleten, továbbá az Egyesült Államok és Mexikó déli vidékein.

A tudósok a legkisebb földrészen az emelkedő hőmérséklet következtében növekvő szárazság magyarázatát is megtalálták: a fölmelegedés következtében megváltozott széljárás, s az esők a déli tengerekre hullanak, nem a kontinens déli vidékeire, mint korábban.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*