2017. Szeptember 20. 13:11

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Megállapodás született a klíma- és energiastratégiáról az uniós csúcson


Megállapodás született a klíma- és energiastratégiáról az uniós csúcson

Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig

szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson - közölte Herman Van Rompuy.

Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.

"Nem volt könnyű, egyáltalán nem" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető - foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre.

Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.

Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként - mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.

Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben - vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.

"Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek" - hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.

Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség. (MTI)

A Greenpeace közleménye a klímacsúcson született megállapodásról

EU-klímakonferencia: megújuló erővel, vagy maszatolgatva?

2014. október 23–24-én az EU vezetői Brüsszelben találkoznak, hogy megállapodjanak az EU 2030-ig szóló klíma- és energiacéljairól.

Európa szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 80 százalékáért az energiaszektor felelős, így konkrét energiastratégiákra van szükség, amelyek segítségével áttérhetünk a szennyező fosszilis energiaforrásokról és atomenergiáról a tiszta, megújuló energiaforrásokra. Csupán az ambiciózus, kötelező érvényű célok segíthetnek abban, hogy legyőzzük a klímaváltozást, és hogy növeljük az innovációt, a foglalkoztatást, valamint az energiafüggetlenséget.

A megújulók – véget ér Európa sikertörténete?

Amennyiben a Bizottság által javasolt 27 százalékos 2030-as megújulós célt fogadják el a csúcstalálkozón, úgy a megújuló energiaforrások növekedési üteme drámaian lecsökken: a 2010–2020-as időszakra vonatkozó 64 százalékos arányról 14 százalékra a 2020–2030-as időszakban.

A megújuló energiaforrások Európa energiaellátását nem csupán tisztábbá, biztonságosabbá és az importoktól kevésbé függővé tették: az ágazat több mint egymillió új munkahelyet is teremtett, és erősíti Európa technológiai vezető szerepét is. [1]

Egy friss tanulmány szerint a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célok csökkentenék az energiaátállás költségeit, azáltal hogy a beruházási kockázatokat, valamint a finanszírozási költségeket is mérséklik. [2]

Energiahatékonyság – a kihasználatlan titkos fegyver

Idén az ukrán válság rávilágított az ellátásbiztonság fontosságára. A Financial Times úgy fogalmazott, a tetőszigetelés és más energiahatékonysági intézkedések „Európa kihasználatlan titkos fegyverei Oroszország ellen.” [3]

A Bizottság 40 százalékos hatékonysági céllal számolt, amellyel az EU gázimportja 40 százalékkal, olajimportja 19 százalékkal csökkenne 2010-hez képest. A 30 százalékos cél Európa gázimportját csupán 22 százalékkal, olajimportját pedig 16 százalékkal csökkentené.

Az EU kormányai – kialakultak az arcvonalak

A Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia és Bulgária kormányai által kiadott nyilatkozat szerint a megállapodást ezek az országok csak akkor tartják elfogadhatónak, ha az erőfeszítéseken az Unió tagországai méltányosan osztoznak, továbbá ha olyan pénzügyi mechanizmusok lépnek életbe, amelyek támogatják a klíma- és energetikai célú beruházásokat. [4]. A lengyel politikusok nemrégi médianyilatkozatai ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy Lengyelországot is sikerül meggyőzni a csatlakozás szükségességéről.

A megújulókat illetően Németország, Dánia, Görögország és Luxemburg 30 százalékos vagy még magasabb, kötelező érvényű célt támogat 2030-ra. Portugália és Svédország 40 százalékos cél mellett áll ki.

A hatékonyság tekintetében számos EU-ország, például Németország, Franciaország, Dánia, Ausztria, Belgium, Portugália, Írország, Görögország és Svédország is támogatja a 30 százalékos vagy még magasabb energiacélt 2030-ra. A cseh, és újabban a holland kormány is jelezte a megújulós és energiahatékonysági célok támogatását.

Ezzel szemben Nagy-Britannia keményen lobbizik a megújulókra és az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező érvényű célok ellen. Úgy érvelnek, hogy ezek megdrágítanák az energiarendszer dekarbonizációját. Csakhogy ugyanők eközben megállapodást kötöttek a francia EDF energiavállalattal egy atomerőmű finanszírozásáról, amelyet elemzők „a világ legdrágább erőművének” neveznek. [5]

Ipar – törésvonalak formálódnak

Egyes energiavállalatok, például a GDF-Suez, az RWE és az E.ON mindenfajta megújulóra és energiahatékonyságra vonatkozó célt elutasít. Továbbra is hatalmas pénzeket fektetnek be a szén- és gázerőművekbe, és profitjuk keményen függ az Oroszországból és máshonnan importált üzemanyagoktól. [6] A megújulók közelmúltbeli növekedése leverte a nagybani energiaárakat, ami erősen csökkenti a vállalatok nyereségét. [7]

A Business Europe nevű ipari lobbista hálózat a fosszilis energia- és atomenergia-vállalatok mögé állva ellenzi az ambiciózus klímacélokat. [8]

Ugyanakkor Európa legnagyobb vállalatai közül 12-en – többek közt az Unilever, az IKEA, a Philips [9], valamint a DSM vegyipari vállalat [10] – felszólították az EU vezetőit, hogy azok kötelező érvényű, a 40 százalékot bőven meghaladó megújulós, és legalább 40 százalékos energiahatékonysági célt tűzzenek ki. Néhány nagy energiavállalat nemrégiben szintén támogatásukat jelezte egy kötelező érvényű, 30 százalékos megújuló energiás célra vonatkozóan. [11]

Mi várható, és vajon mit jelent ez?

Az EU vezetői várhatóan három célt tűznek ki 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkentését belföldön (azaz ellentételezések, más néven „offsetting” nélkül); a megújulók 27 vagy 30 százalékos arányát; valamint az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését (a 2030-ra vetített felhasználáshoz képest). Az energiacélok szintje, hogy kötelező érvényűek lesznek-e, illetve hogy a kibocsátási cél elé odakerül-e a „legalább” szó, várhatóan csak a csúcstalálkozón dől majd el.

Az EU 40 százalékos belföldi kibocsátáscsökkentési célja alig nagyratörőbb, mint az a 32 százalékos csökkenés, amely a Bizottság szerint 2030-ra ígyis-úgyis be fog következni, további intézkedések bevezetése nélkül. [12] Emellett ez nincs összhangban a globális kibocsátáscsökkentés Unióra vonatkozó méltányos részesedésével sem. A 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél azt is megnehezíti, hogy az EU elérje hosszú távú célját, a 80-95 százalékos csökkentést 2050-ig.

A tervekben további gyengeségek találhatók az EU szén-dioxid-piaca kapcsán is. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztása a különböző iparágakban nem teszi érdekeltté ezen szektorokat a tisztább technológiákba történő beruházásokban. A szegényebb EU-tagországok kibocsátásainak csökkentésére elkülönített forrásokat továbbá a szennyező szénerőművek támogatására is el lehet költeni. [13]

40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél mellett a megújuló energiaforrások várhatóan a 2030-ban felhasznált energia 27 százalékát teszik majd ki. Ez azt jelenti, hogy a megújulókra javasolt 27 százalékos cél túl alacsony ahhoz, hogy ösztönözze a beruházásokat, és növelje a megújulóenergia-szektort.

Egy 30 százalékos energiahatékonysági cél valójában nem eredményezne 12 százaléknál nagyobb arányú megtakarítást, ha összehasonlítjuk a legfrissebb energiakeresletre vonatkozó becslésekkel.

Háttér

A Greenpeace három kötelező érvényű célt támogat 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését az EU-n belül (az 1990-es szinthez képest), a megújuló energia részarányának 45 százalékra növelését, valamint az energiamegtakarítás 40 százalékos szintjét (a 2005-ös európai energiaigényhez képest).

A felmérések szerint az európaiak elsöprő többsége támogatja nemzeti célok felállítását a megújuló energiára vonatkozóan, valamint szigorú stratégiákat az energiahatékonyság terén. [14] Szeptemberben több száz klímafelvonulásra került sor szerte a világon, amelyek sürgős lépések megtételére szólították fel a politikai döntéshozókat.

Következő lépések

A 2030-as klíma- és energiacélokról szóló megállapodást követően decemberben az EU részt vesz a limai globális klíma-csúcstalálkozón. Ezt követően az új Európai Bizottság Jean-Claude Juncker vezetésével jogszabályjavaslatokat dolgoz majd ki a 2030-as célok bevezetésére, még a 2015 végi kulcsfontosságú párizsi klímacsúcs előtt.

Jegyzetek:

[1] Európai Bizottság, 2009. április: The impact of renewable energy policy on economic growth and employment in the European Union.

[2] Fraunhofer ISI, 2014: Sectoral RES and EE targets for 2030: a cost-effective option to achieve the EU's climate and energy objectives?

[3] Financial Times, 2014. május 8.: New EU emissions targets put wind up green sector.

[4] Joint Statement of the 21st Meeting of the Ministers of Environment of the Visegrad Group Countries, the Republic of Bulgaria and Romania.

[5] Liberum Capital, 2013. október 30.: Flabbergasted – The Hinkley Point Contract.

[6] Greenpeace, 2014. október: Tied down. Why Europe’s energy giants want to keep us hooked on imported fossil fuels.

[7] Greenpeace, 2014. február: Locked in the Past – Why Europe’s big energy companies fear change.

[8] Business Europe, 2013. június: Recommendations for a 2030 framework for energy and climate policies.

[9] ACTIAM, ASN Bank, Eneco Group, Heijmans, IKEA Group, Interface, Philips, SPAR Austria Group, Swarovski, Unilever, Zwitserleven, 2014. október: EU 2030 Climate & Energy Declaration.

[10] DSM, 2014. október: EU 2030 Declaration.

[11] Alstom, Bouygues, CEDEC, DNV GL, DuPont, EDPR, EnBW, EPIA, etc al, 2014. október: Industry calls for a strong renewable energy target in the 2030 climate and energy package.

[12] Európai Bizottság, 2013: Trends to 2050. Reference Scenario 2013.

[13] CAN Europe, Greenpeace és WWF, 2014. szeptember: Stronger together – Investment support and solidarity mechanisms under the EU’s 2030 climate and energy framework.

[14] Eurobarometer, 2014. március: Special Eurobarometer on climate change.

 

Forrás:zoldtech.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*