2017. Július 21. 18:40

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Megújuló ˝energiamix˝


Megújuló ˝energiamix˝

Hazánk alacsony hőmérsékletű geotermikus energiával áll a legjobban, nemzetközi összehasonlításban is szépek az eredményeink.

A Csorna határában épülő napelemgyár kapcsán megnéztük, Magyarországnak mely megújuló energiafajtákra kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetnie.

A Nemzeti Cselekvési Terv, amelyben hazánk 2020-ig irányozta elő, hogy évről évre hogyan változik majd a megújuló forrásokból előállított felhasznált energia, azt mutatja, hogy Magyarország nem áll rosszul. Azt lehet mondani, hogy a 2016-ra tervezett, villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó felhasználási arányt már 2012-re elértük.

Kérdéseinket a Csorna határában épülő napelemgyár – egymilliárd forinttal támogatja a kormány a megépülését a csaknem 15 milliárd forint összértékű beruházásnak, ahol egyedi technológiával folyik majd a termelés, zömében exportra – apropóján tettük fel dr. Gróf Gyulának, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének, aki elmondta, hogy milyen jelentőséggel bír, hogy hazánk támogatási rendszere lépéseket tesz például egy ilyen gyár megépüléséhez, mit jelent az, hogy jól állunk, és arra is rávilágított, hogy mely megújuló energiaforrások kiaknázására lehetne még nagyobb hangsúlyt fektetni.Bőven teljesítjük az uniós terveinket

– Az alacsony hőmérsékletű geotermikus energiával állunk a legjobban, gondolok itt a wellnessközpontokra és a mezőgazdasági hasznosításra. Utóbbi annyit jelent, hogy a különböző üvegházak, fóliasátrak és állattartó üzemek vonatkozásában a felhasznált meleg víz és fűtési hő geotermikus energiából történő előállításának részarányával nemzetközi összehasonlításban is szépek az eredményeink. Hazánk nem áll rosszul a szilárd biomassza tüzelése során keletkező energiával sem, ezen főleg az erdészeti forrású, faalapú biomasszát kell érteni. Relatív jónak nevezhető a biogáztermelés, amelynek különböző mezőgazdasági és vágóhídi hulladékok jelentik a bázisát. A szennyvíziszap bázisú biogáztermelés – én ezt is ideveszem – lehetne egy picit jobb is – érvel a szakember, és azt is elmagyarázza, annak ellenére, hogy hazánkban viszonylag sokat süt a nap, miért állunk olyan gyengén napenergiából nyert villamos energia tekintetében. A területen nagy eredményt elért országokkal, mint például Németországgal, Csehországgal szemben, nálunk nem volt és nincs olyan nagymérvű ösztönző napenergia forrású villamosenergia-átvételi ártámogatás vagy közvetlen napelem-telepítési támogatás, és emiatt a fejlődés is elmaradt. Nyilvánvalóan az ember – jelen esetben a gazdaság – addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér.

Kétségtelen az is, hogy a szélerőművek tekintetében is volt egy megtorpanás, mert 2010 óta gyakorlatilag nem volt új lehetőség, nem írtak ki új tendereket kapacitásbővítésre. Ettől eltekintve az összkép nem olyan rossz, mint amilyennek a közvélemény számára először tűnik.

Érdemes kihasználni a napsütést

– Hogy egy régiónak milyen forrásokon alapul az energiaellátása, az nagyban függ az adottságaitól. Van-e olaja, gáza, szene, nagy esésű folyói, süt-e a nap, milyen a széljárás, milyen gazdag az ország, és milyen a lakosság általános hozzáállása a különböző energiafajtákhoz. Ha ezt mind terítékre vesszük, akkor Magyarországon azt lehet mondani, hogy földgáz és kőolaj nagyon kevés van, jó minőségű szén kevés van, nagy esésű folyóink nincsenek, süt a nap, a szél fúj, de közel sem annyira, mint a tengerparti országokban. A felsoroltakból rögtön kikerekedik, hogy mik a lehetőségeink: érdemes kihasználni a napsütést, amennyire lehet, a szelet (a Dunántúlon ezt meg is teszik), a kis esésű folyók kapcsán már korlátozottabbak a lehetőségek. Azt is ki kell használni, hogy a könnyen kitermelhető lignitből nagy készleteink vannak, és lehet importálni földgázt, kőolajat, illetve nukleáris üzemanyagot. Utóbbit könnyen be lehet szerezni, tárolható, kevésbé ingadozik az ára, mint a földgáznak vagy az olajnak. Mindebből kirajzolódik, hogy bár egy racionális „energiamix" megoldható nukleáris energia nélkül is, nem biztos, hogy rövid távon az lenne átgondolt célkitűzés, ha elfelejtenénk a nukleáris energiát.

Problémás a tárolásuk

– Biogáz esetében megoldható, hogy gázhalmazállapotban tároljuk az energiát, és csak akkor csináljunk belőle villamos energiát, ha szükségünk van rá, de például a szélerőművek által termelt villamos energia csak akkor áll rendelkezésre, ha fúj a szél. A napelem által is akkor lesz villamos energia, ha süt a nap, illetve hő, ha napkollektort használunk. Esetleg úgy tudjuk tárolni, ha átalakítjuk valami más energiafajtává. Például akkumulátorban megkötjük kémiai energiaként, illetve kompresszorokat működtetünk, és a nagy nyomású levegőt eltároljuk föld alatti tárolókba, majd amikor villamos energiára van szükségünk, akkor a nagy nyomású levegő energiáját visszaalakítjuk turbinák működtetésével villamos energiává. Ebben az esetben 30–50 százalékos veszteségre lehet számítani. Tehát nem az a kérdés, hogy a tárolás megoldható-e, hanem az, hogy mennyi energia vész el közben, milyen mértékben gazdaságtalan. Ha tárolni akarjuk a megújuló energiákat, nemcsak a naperőművet vagy csak a szél-

erőművet kell megépíteni, hanem a tárolót is. Ennek a költségei magasabbak is lehetnek, mint magának a nap- vagy szélerőműpark létesítménynek a költségei – világít rá a szakember. Az egy nagyon jó megoldás, ha egy magaslaton és egy alacsonyabban fekvő tavat csatorna – ez egy többnyire föld alatt vezetett nagy átmérőjű műtárgy – segítségével összekötnek, és a rendelkezésre álló felesleges villamos energiával felszivattyúzzák a vizet a magaslatra, majd amikor újra villamos energiára van szükség – például a csúcsfogyasztási órákban –, kinyitják a zsilipeket, és hagyják, hogy a víz a mélybe zúduljon, ezzel termelve ismét villamos energiát. A korszerű ilyen erőművekben ugyanaz a gép képes szivattyú és turbina üzemre.

Túlhasznált erőművek

– Amikor néhány éve Izlandon jártam, megfigyeltem, hogy a geotermikus villamosenergia-termelés technológiája rendkívül fejlett. Náluk a víz természetes módon lejut a nagyon forró kőzetrétegekbe, és gőzzé alakul, és már ebben a formájában tör fel a felszínre a hőforrások közelében. Csak irigyelni lehet őket, hogy ennyire kedvezők a geológiai körülmények. Ha a geotermikus energiákat jól kiaknázó országokat említünk, akkor a földkéreg törésvonalai mentén lévőkre kell koncentrálni. Például az Egyesült Államokban viszonylag sok ilyen nagy hőmérsékletű, mélységi geotermikus forrásokat kiaknázó erőmű üzemel. Az is igaz, hogy némelyeket túlhasználták, ezért olyannyira lehűlt a kőzet, hogy a hatvanas években be kellett zárni. Éppen most gondolkodnak azon, hogy újranyitnak néhányat – fejezi be dr. Gróf Gyula.

 

Forrás:delmagyar.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*