2017. Szeptember 22. 10:00

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Van még tér a növekedésre


Van még tér a növekedésre

Legutóbb tavaly januárban nyújtott be Magyarország a megújuló energiaforrásokról szóló tagállami jelentést az Európai Bizottságnak, amelyben a 2011–12-es év adatait hozta nyilvánosságra.

 

 

Ezek szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya 2011-ben a teljes bruttó energiafogyasztásból 9,1, 2012-ben pedig 9,6 százalék volt. Az uniós előírások szerint 2020-ra az összes elhasznált energia 13 százalékát kellene szél-, nap-, víz-, valamint geotermikus, illetve biomassza-energiaforrásból előállítani, a 2011-ben elfogadott, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terve (NCsT) című dokumentumban azonban hazánk ennél magasabb, 14,65 százalékos arányt tűzött ki célként.

Szakértők szerint nem biztos, hogy sikerül tartani a vállalásunkat, a villamosenergia-termelésben például 8,8 helyett 2012 végéig csupán 6,1 százalékra sikerült feltornászni a megújulók arányát.

A legelterjedtebb zöldenergia-forrás Magyarországon a biomassza, a megújuló energia hazai felhasználásának mintegy 75 százalékát teszi ki.

A Metropolnak korábban a napenergia felhasználásával kapcsolatban nyilatkozó szakértő azt mondta, az országban 2013 végéig mintegy 250 ezer négyzetméternyi napkollektort szereltek fel, míg Ausztriában már akkor 4,5 milliónál többet.

A napenergia hasznosítása szempontjából kedvező területen fekszik Magyarország, a napos órák száma évente 1800–2100 között alakul, ám részesedése az energiamixben csupán 1-2 százalékos.

Lemaradásban vagyunk a szélenergia kihasználásában is: az országosan beépített erőművi teljesítmény meglehetősen szerény, csupán 330 megawattnyi. A szakma szerint ugyanakkor a rendszerbe ennek akár a többszöröse, 1000–1500 megawatt is beépíthető lenne. Az országban található mintegy 170 szélerőmű a megújulóenergia-felhasználás 2–3 százalékát adja.

A vízenergia aránya ugyancsak alacsony, 1 százalék körüli a teljes megújuló energiamixben. Bár a folyóink bővízűek, lapos területeken hömpölyögnek keresztül, így nincs sok lehetőség a kihasználásukra. Ráadásul az éghajlatváltozás miatt a Duna átlagos vízszintjének apadása várható.

A geotermikus energia kihasználtsága 7 százalék körül alakul, és a szakértők szerint ebben komoly a potenciál. 2020-ra akár meg is háromszorozódhat az ilyen forrásból származó – elsősorban fűtési célokat szolgáló – energia felhasznált mennyisége, és a lakosság körében is felgyorsul majd a terjedése.

 

forrás:metropol.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*