2017. Szeptember 25. 15:23

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Stagnál a hazai szélenergia-ipar


Stagnál a hazai szélenergia-ipar

Akár hatszor annyi szélturbinák által termelt áramot is elbírna a hazai villamosenergia-rendszer, mint amennyi most a hálózatra jut. Ennek ellenére az egymást követő kormányok már csaknem egy évtizede nem adnak ki engedélyt új szélfarmok létesítésére. Az ipari fogyasztók még saját célra sem telepíthetnek turbinákat. Így amíg számos európai országban virágzik a szélenergia-ipar, addig hazánkban semmi jele az ágazat fejlődésének.


Érthetetlen, hogy Magyarországon már csaknem egy évtizede nem engedélyezik a hatóságok az új szélerőművek telepítését, amikor a hazai villamosenergia-hálózat akár hatszor annyi „zöldáram” befogadására is alkalmas lenne, mint amennyit most termelnek a szélturbinák – nyilatkozta lapunknak a Magyar Szélenergia-ipari Társaság elnöke.

Lendvay Péter elmondta: jelenleg mintegy 330 megawattot tesz ki a hazai szélfarmok kapacitása, ám teljesítményüket akár 2000 megawattra is lehetne növelni anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Vagyis szerinte nem állja meg a helyét az érv, miszerint azért nem létesülhetnek újabb szélerőműparkok idehaza, mert felborítaná a hálózat működését az időszakos bekapcsolódásuk a villamos energia termelésébe, illetve a leállásuk. A szélturbinák be- és kilépését a rendszerbe ugyanis ki lehetne egyenlíteni a hazai erőművek megfelelő szabályozásával, illetve az importált és exportált villamosenergia-mennyiség szükség szerinti változtatásával.

Az elnök megjegyezte: a kormányzat is elismerte, hogy lenne még helyük új szélturbináknak a hazai áramellátó rendszerben. 2010-ben ugyanis újabb 410 megawatt szélturbina-kapacitás telepítésére hirdettek pályázatot, amelyet később érthetetlen okból visszavontak. Így utoljára 2006-ban adott ki engedélyt a magyar szakhatóság szélerőművek létesítésre, s 2010-re épült meg az utolsó ilyen turbina. Azóta az országban csak az addig elkészült 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal.

Lendvay Péter úgy véli: a szélfarmok telepítésének blokkolása is hozzájárul majd ahhoz, hogy hazánk nem lesz képes teljesíteni az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségét, amely szerint 2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnünk a megújuló források részesedését a hazai energiatermelésben. Jelenleg az újratermelődő energia – nap, szél, geotermális, illetve egyéb zöldforrások – részesedése öt százalék alatti hazánkban. Ezen belül a szélenergia aránya mindössze 1,5 százalék körüli.

A szakember szerint a kormányzatnak segítőkészebben kellene hozzáállnia a környezetbarát villamosenergia-termeléshez, és több engedélyt kellene kiadnia a szélfarmok telepítéséhez. Mindezek mellett a mostaninál sokkal kiszámíthatóbb gazdasági és jogi környezetet volna szükséges teremteni ahhoz, hogy a befektetők kedvet kapjanak az általában 12-15 év alatt megtérülő szélturbina-telepítésekhez.

– Jelenleg az egyik legnagyobb probléma a szélenergia-szektorban, hogy sem a kötelező átvételi rendszer keretein belül értékesíteni kívánó beruházók, sem pedig azok az ipari felhasználók, akik saját célra szeretnének villamos energiát termelni, nem kapnak úgynevezett kiserőművi összevont engedélyt új turbinák létesítésére – erősítette meg Csákány Gábor, a szélenergia-ipari beruházásokkal foglalkozó NRG Systems Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint mihamarabb szükség lenne a jogszabályi háttér kidolgozására, hogy ipari fogyasztók saját felhasználási céllal telepíthessenek szélerőműveket úgy, hogy a közcélú hálózatról és saját erőműveiktől is vételezhessenek egyidejűleg villamos energiát. Emellett legalább ennyire fontos, hogy új szélerőművek létesülhessenek az úgynevezett kötelező átvételi rendszeren belül is, mert ez az európai országokban a fejlődés fő iránya.

A kötelező átvételi rendszer úgy működik, hogy a szélturbinák által termelt áramot kötelező jelleggel átveszi a hazai áramhálózat működését szabályozó Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. A termelők azonban csak azért az árammennyiségért kapják meg a kiemelt árat, amelyet az úgynevezett termelési menetrend szerint állítanak elő. Ezt egy nappal előre kell leadniuk az átvevőnek. Így, mivel a szél kiszámíthatatlanul fúj, a szélturbina-üzemeltetők bevételei is bizonytalanok. Évről évre akár tíz százalékkal is eltérhetnek a szélfarmok bevételei a széljárás változása következtében. Ez gyakran azért okoz gondot, mert a turbinák zömének a telepítését hitelből finanszírozták a tulajdonosok, amit viszont pontosan kell törleszteniük. Számos szélpark gazdája a beruházásához devizahitelt vett fel, amelyet a legtöbben a 2008-as pénzügyi válság után rövid időn belül forinthitellé alakíttattak át. Ennek eredményeként jó részüknek sikerült elkerülni a veszteségessé válást. Iparági hírek szerint csupán egy befektető volt kénytelen megválni a szélfarmjától azért, mert nem tudott idejében szabadulni devizaadósságától.

Forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/stagnal-a-hazai-szelenergia-ipar-1284823



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*