2017. November 22. 17:37

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Két-három év, és jöhetnek az áramkimaradások


Két-három év, és jöhetnek az áramkimaradások

Már két-három éven belül energiaellátási problémák lehetnek, a hazai erőműpark nincs jó állapotban, új erőmű építésébe azonban ilyen piaci körülmények között nem éri meg belevágni, mondta Turai József, a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének elnöke az Energiainfó sajtóklubján.

Szerinte az új beruházások ellen szól az is, hogy a kereskedők és az erőművek is kínálathiányban érdekeltek, írja az index.hu. „Mindenkit a rövid táv dominál, senkinek nincs jövőképe” – mondta. Turai szerint jelenleg a kereslethiány ellensúlyozza a kínálathiányos oldalt, de ez csak addig tart, amíg véget nem ér a recesszió. Turai József szerint pénz van, de a befektetők a jó projekteket keresik, az erőműépítés pedig most nem tűnik annak. Nem látható előre, hogy hogyan alakul a következő években az áram jelenlegi, nagyon alacsony ára, nincs olyan előrejelzés, amelyre üzleti tervet lehetne alapozni. Szerinte a jelenlegi környezetben kizárólag olyan helyen érdemes építésbe kezdeni, ahol a beruházót nem kötik szén-dioxid kibocsátási korlátok, és elég nagy mennyiségű, jól kitermelhető lignit áll rendelkezésre, például Boszniában. „A Mol és a CEZ öt éven keresztül tervezte a százhalombattai finomító területén egy kombinált ciklusú, gázturbinás erőmű megépítését, beruháztak az előkészítésbe és engedélyeztetésbe. Ez az az erőmű, ami nem fog megvalósulni” – mondta Hornai Gábor a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte most túlságosan kockázatos a befektetők pénzét az energiaiparba fektetni. „Azt a beruházást, amely üzletileg nem indokolt, stratégiai beruházásnak szokták nevezni, a CEZ egyharmadában azonban nem az állam a tulajdonos, és a Mol is egy piaci cég, a befektetőknek nem magyarázható el, hogy miért vág bele a cég egy nem racionális beruházásba”. A szakértők szerint már idén soha nem látott mértéket érhet el a hazai áramimport, ez pedig hosszú távon rendkívül kiszolgáltatottá teszi az országot, arról nem is beszélve, hogy közben nő a balkáni áramigény is. Mivel mi vagyunk az utolsó likvid állomás Balkán előtt, Magyarország a legérzékenyebb tranzitfolyósó. A villamosenergia rendszert irányító Mavir 2011-es előrejelzése szerint 2015-ig 7300 MW nagyerőmű és 2036 MW kiserőműre lenne szükség, 2020-ra pedig 8092 MW nagyerőmű és 2591 MW kiserőmű kellene. Hogy ezek a számok valóban teljesülnek, az azonban kérdéses, mivel a beruházók nem építenek földgázbázisú erőműveket. Kérdéses ráadásul egyelőre a paksi erőmű bővítésének finanszírozása is.

www.alternativenergia.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*