2017. November 20. 8:48

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Térségünkben dinamikusan nő a szélenergia-hasznosítás, de mi ebből is kimaradunk


Térségünkben dinamikusan nő a szélenergia-hasznosítás, de mi ebből is kimaradunk

Közép-és Kelet Európa volt a központi témája az Európai Szélenergia Társaság 2013-as bécsi konferenciájának. Írországot miniszter, Magyarországot senki nem képviselte. Lengyelországban nyolcszor, Romániában hatszor, Bulgáriában kétszer annyi szélenergia kapacitást engedtek telepíteni mint Magyarországon.

 

Sajtóközlemény - Magyar Szélenergia Ipari Társaság

Stabil szabályozás nélkül elmaradnak a beruházások. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) múlt héten (február 4-7), bécsben megrendezett 2013-as éves konferenciáján adta ki „Keleti szél” c. kiadványát, ami Közép-és Kelet Európával foglalkozik.

„Míg 2005-ben az új kapacitások 2 %-át, addig 2011-ben már 12,5 %-át telepítették az új csatlakozó országokban” –mondta Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban 2012-re 2.497 MW kapacitást telepítettek. 2020-ra 6.650 MW-ot terveznek. Hasonlóan jelentős a fejlődés Romániában, ahol 2012-re 1.905 MW állt munkába, 2020-ra viszont 4.000 MW-ot akarnak elérni. Egyik nagy kedvenc Törökország, ahol már 2.312 MW szélerőmű működik, de 2023-ra 20.0000 MW-ot akarnak. Ehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 MW-nál több nem működhet, és 2020-ra is csak 750 MW szerepel a tervekben.

A szélipar növekedése igen jelentős volt az EU-ban és a térség számos országában. 2000 óta telepített új villamoskapacitások 27,6 %-a szél, 23,6 %-a egyéb megújuló, kb. 40 %-a földgáz alapú, és mindössze 8,8 %-a épül egyéb energiaforrásra. 2012-ben uniós szinten 44,6 GW új kapacitás települt, ebből 31 GW megújuló alapú. Az EU egészét nézve 2012-re minden 100 MW-ból 11,3 MW szél (2011-ben 10,4 volt).

A számos ígéretes jel ellenére a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami a befektetések legnagyobb ellensége. Ebben a befektetők és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyetértenek. Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint „ha a szabályozási változások csak annyira lennének előrejelezhetőek mint a szél, nyert ügyünk lenne”.

A technológiai fejlődéssel a szélipar egyre versenyképesebbé válik. Az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a fosszilis energiahordozóknak nyújtott – az IEA szerint évente 500 milliárd dollárnyi - piactorzító támogatás jelenti. Ha ezek a torzító támogatások eltűnnének, fair versenyhelyzetben a szél biztosan megnyerné a versenyt. Összehasonlításképpen a megújulós ipar mindössze 88 millárdot, ezen belül a szél 21 milliárdot kap. Magyarországon az elavult Vértesi Erőműnek több támogatás jut, mint az egész megújulós iparágnak.

Magyarország a megújulókban rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket korlátozó hozzáállásával erősen lemarad a régió országai között. Jól szimbolizálja a szabályozás szempontjából a hovatartozásunkat, hogy a mára 160 országból álló Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uráltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Magyarország így a hasonló méretű országokat tekintve a szintén nem tag Laos, Surinam, Malawi országcsoportba tartozik.

Az iparág azonban bízik a döntéshozók racionalitásában. Ha a szabályozás engedékenyebbre változik, akkor a befektetők a többi feladatot már elvégzik.

 

http://zoldtech.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*