2017. Szeptember 21. 14:05

Frissitve04:17:07 AM GMT


Hírek Rövid hírek Emissziócsökkentés: olcsón megússzák


Emissziócsökkentés: olcsón megússzák

Emissziócsökkentés: olcsón megússzák

A kereskedelmi kamarák hajlamosak vészriadót fújni, ha klímavédelemről van szó. Szerintük minden egyes karbonkvóta vásárlás, erőmű korszerűsítés, üzemegység zöldítés veszteségforrás.

Az USA Kereskedelmi Kamarájának idei jelentés is ilyen üzenetet hordoz, ám Paul Krugman Nobel díjas közgazdász szerint a költségvonzat valójában “elképesztően alacsony”.

Kösse össze a hasznost a kellemessel! Az őszi KKV-AKADÉMIA mind a 7 témájára szeptember 3-ig regisztrálók között két főre szóló wellness hétvégét sorsolunk ki a bükfürdői Hotel Caramellben.

Krugman George W. Bush-sal a Fehér Házban, 2008-ban
fotó: wikipedia

Krugman szerint ennek ténye még annak fényében is figyelmet érdemel, hogy a U.S. Chamber of Commerce egy ambiciózusabb, drasztikusabb kibocsátás-csökkentéseket tartalmazó programmal számolt, mint aminek elfogadására valós politikai esély van a klímakérdésben megosztott amerikai politikai térképen.

A politikai spektrum megoszlása klímakérdésben meglehetősen egyszerű. Az 1970-es években a szénipar 250 000 embert foglalkoztatott az USA-ban. Azóta ennek egyharmadára csökkent a szektor munkaerő-állománya. A republikánusok tehát ma már nem annyira a szénlobbit, mint az olajlobbit támogatják, főként a fosszilis energiákból birodalmat építő milliárdos Koch-fivéreket. A demokraták viszont zöld elveket vallanak.

Enyhe gazdaságsorvasztó mellékhatással

2014 és 2030 között az amerikai vállalkozásoknak együttesen évi 50,2 milliárd dollárjába kerülne a zöldülés, ha új éghajlatvédelmi törvények erre kötelezik őket, állítja a kamara. “Ez elvileg nagyon soknak kell, hogy hangozzon”, tette hozzá szarkasztikusan Paul Krugman Nobel díjas közgazdász a New York Times-ban, ahol rendszeresen publikál glosszákat. Rámutatott: az amerikai gazdaság volumene 17 000 milliárd dollár, ami 2030-ig úgyis nőni fog.

Vagyis a kamara tulajdonképpen azt mondja, hogy az USA gazdasági szereplői és politikusai igenis képesek a globális klímapolitikát kedvezően befolyásoló, aktív irányba elmozdító lépéseket tenni, feláldozva forgalmuk mindössze a 1 %-át. “Ez olcsó!” írja Krugman.
A kamara szerint háztartásokra lebontva a költség 200 dollárt jelent évente. Egy átlagos háztartásban az összkereset évi 70 000 dollár, ami szintén nőni fog valamelyest, vagyis az a bizonyos 1 százalékos költségvonzat idővel csökken. Mennyit költ az amerikai kormányzat hadi kiadásokra? Évi 600 milliárd dollárt. Ennek is kis része az 50 milliárd, alig 8 százaléka.

Klímaváltozás: kifutunk az időből Immár rendszeresen átlépi a lélektani határnak tekintett 400 ppm-es értéket a Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentráció. Sürgős lépéseket kell tennünk, mert kifutunk az időből.

Még ennél is olcsóbb

Krugman szerint a gazdaság zöldítésének ára még ennél is olcsóbb lenne. Ezt részben annak tudja be, hogy a kamara által közölt adat a környezetvédelem ellenes lobbi számain alapul. Akiknek mindig érdeke, hogy drágábbnak mutassák be a klímapolitikai döntések árát, mint amennyibe az valójában kerül.

A két másik ok arra, hogy nem emészt fel ennyi kiadást -illetve nem jelent ennyi bevételkiesést- a gazdasági karbonmentes pályára állítása: ahogy a baby boomer-generáció nyugdíjba vonul, kevesebb lesz a növekedés, mint a prognosztizált 2,5 %. Kevesebb termeléssel és gazdasági tevékenységgel talán könnyebb megfelelni az emissziócsökkentési céloknak. A kamara szemszögéből javarészt a széntüzeléses erőművekről a földgázas erőművekre való átállásban merül ki az emissziómérséklés. A megújuló energiákról alig esik szó, pedig Krugman szerint ezek fejlődése és olcsóbbá válása is gyorsítani fogja a zöldülést.

Krugman arra is rámutatott egy másik cikkében, hogy az Egyesült Államok északkeleti államaiban 2009 óta működik emissziókereskedelmi rendszer, vagyis ott be van árazva az emisszió és a nagybani szennyezők kénytelenek kibocsátási kvótákat vásárolni. Ez elvileg visszaveti a nyereségképző képességüket. Ugyanakkor a szóban forgó államok jobban növekedtek az elmúlt években, mint az USA más tagállamai, miközben az emissziójuk annak rendje-módja szerint jelentősen csökkent. Vagyis ez sikersztori.
A közgazdász visszaemlékezett az 1980-as évek ónos esőinek megszüntetésére szolgáló kibocsátási egyezményekre is: ezek szintén minimális költségvonzattal érték el céljukat, a kéndioxid-csökkentést.

A klímaváltozás következményei: Háborúk, éhínség, menekültek Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki.
A témáról itt olvashat részletesebben!
Vízhiány Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek.
A témáról itt olvashat részletesen!
Élelmiszer-termelés A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága.
A témáról itt olvashat részletesen!
Egészség A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében. A témáról itt olvashat részletesebben! Hő- és árhullámok Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni.
A témáról itt olvashat részletesebben!

 

Forrás:Zoldtech.hu



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*