2017. Szeptember 20. 13:16

Frissitve04:17:07 AM GMT


Napenergia Napelem Hatalmas lehetőségek a megújuló energiaforrásokban


Hatalmas lehetőségek a megújuló energiaforrásokban

"Tízezerszer több napenergia jut a Földre, mint amennyit az emberiség használ..."

 

 

Ez a mondat, amelyet Kroó Norbert akadémikus mondott, akár mottója is lehetett volna a XXII. nemzetközi energia- és innovációs fórumnak, amelyet a minap rendeztek meg Visegrádon. A megújuló energia lehetőségeinek számtalan új formáját ismerhették meg a résztvevők, és átfogó képet is kaphattak a világban zajló irányzatokról.

Kroó Norbert.A tanácskozásra a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a SUNWO Zrt. szervezésével, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) védnökségével került sor. A program több mint két évtizedes múltra tekinthet vissza: az egykori főenergetikusi konferenciákból „nőtt ki”. Az utóbbi években a legújabb technológiai megoldások és a fenntartható fejlődés lehetőségeinek vizsgálata állt az előadások középpontjában.

Giulio Izzo.A külföldi előadók egyike, Giulio Izzo professzor,az olaszENEA energiakutató központ vezetője azt mutatta be, hogy a biomassza-felhasználás leggazdaságosabb útja lehet a kommunális hulladék hasznosítása.Az olasztudományos intézet számításai szerint Rómában évente 350 ezer tonna hulladék keletkezik, amelynek az ártalmatlanítási költsége tonnánként 160 euró, azaz évente 56 millió euró. Akár 10 biomassza-erőművet lehetne ellátni belőle, amivel nem csak a környezetet kímélnék, de még jó tízmillió euró nyereséget is termelhetnének évente. Izzo professzor úgy meggyőződése: szemléletváltásra van szükség, mert a legjobb hulladékenergia-forrás a biomassza lehetne egész Európában.

Tanay Uyar.Tanay Uyar, az isztambuli Marmara Egyetem professzora hisz a 100 százalékos megújuló energiák jövőjében. A napenergiában látja a legnagyobb lehetőségeket. Meggyőződése, hogy ha az ember nem él harmóniában a természettel, az katasztrófákhoz vezet. Ráadásul a megújulók 6,5 millió új munkahelyeket teremthetnének világszerte.

Dr. Hegedűs Miklós.Dr. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a kőolajár zuhanásáról szólva elmondta: a nem hagyományos kitermelésű kőolaj költsége hordónként mintegy 40 dollár, Oroszországban 30 dollár körül van, ezért ez alá nemigen csúszhat már az olaj ára. Eltúlzottnak tartja azokat az elemzéseket, amelyek túl nagy szerepet tulajdonítanak az alacsony olajáraknak a GDP alakulásában. Számításai szerint az olajár-változások a magyar gazdaságban mintegy 161 milliárd forint megtakarítást eredményeznek 2013–15 között összesen, s ez a hazai GDP-ben szerény mértékű. Ugyanakkor tény, hogy magas kőolajárak mellett is voltak jól működő gazdaságok. Most úgy látja, néhány éven belül nem jön vissza a százdolláros olajár.

A fórumon több technológiai érdekességről is beszámoltak az előadók. Dr.Pacher Tibor, a Puli Space Technologies Kft. alapítója a magyar űrkutatás egyik eredményéről beszélt. A Google Lunar XPRIZE program keretében végzett munkájuknak meg kellett felelni azon szabályoknak, hogy olyan űreszközt hozzanak létre 90 százalékban magánerőből, amely legalább 500 métert tud megtenni a Hold felszínén, és képeket küldhet a Földre. A Puli hozzájárulhat ahhoz, hogy a Holdon található erőforrások felhasználásával a világűrben létrehozott „töltőállomásokkal” könnyebben mozgathassanak hasznos terheket a Hold–Föld-rendszerben.

A CEWi ifjú csapata egyetemistákból áll. Ők a smart-rendszerek fejlesztésével foglalkoznak nemcsak az intelligens otthonok, hanem az irodaházak, üzemcsarnokok kezelésének támogatására.

Orbán Tibor, a FŐTÁV műszaki vezérigazgató-helyettese a távhő-rendszerek önkéntes környezeti teljesítmény-tanúsítványának fontosságáról beszélt. Véleménye szerint a távhő-rendszereknek kiemelten fontos szerepük lesz abban, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra Magyarországon elérhesse a 14,65 százalékot.

Dr. Steier József.Dr. Steier József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara energiaipari szakmai osztályának elnöke, a konferencia főszervezője annak a lehetőségét vázolta fel, hogy a ma még kárhoztatott CO2 hasznosításával, a széndioxid-öntözés megvalósításával termővé lehessen tenni akár a most még sivatagos, afrikai térségeket is. Bármilyen ültetvény speciálisan dréncsövezve alkalmassá tehető arra, hogy a temperált és kondicionált füstgázokat a talajon átbuborékoltatva a növényi kultúrával föletessék. Ezzel növelhető a vegetációs időszak, nő a termésátlag és a terményben hasznosul a CO2. Beszélt az algakultúrákban való hasznosítási lehetőségek kutatási eredményeiről is.

Endrődi László, a DELAP Kft. ügyvezetője a biomassza-termelés növelésére használható kutatási eredményt mutatott be. A társaság gyökéritató-agrooter nevű terméke olyan, mint a szarvacskatészta. Még gyerekkorában figyelte meg, hogy ez a tésztaforma mennyire magába szívja a nedvességet. És ami akkor kellemetlen tulajdonság volt, ma nagyon hasznossá vált. Ez a forma adja meg a lehetőséget, hogy akár fele annyi locsolóvízzel hatékonyabb fejlődésre tudják serkenteni a növényeket, és növeljék a gyökérkörnyezetben lévő mikroorganizmusok életterét.

A fórum kerekasztal-beszélgetésének résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy bár igen nagy lépésekkel haladnak előre a megújulóenergia-kutatási és -felhasználási folyamatok, egyre csökkennek a költségeik is, de még jó ideig nem nélközhetők a hagyományos, fosszilis energiaforrások.

 

Forrás: http://infovilag.hu/hir-32038-hatalmas_lehetosegek_megujulo_energiafor.html



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*