2017. Október 20. 12:36

Frissitve04:17:07 AM GMT


Napenergia Napkollektor A napenergiáról, I. rész – A napkollektor


A napenergiáról, I. rész – A napkollektor

A napenergiáról, I. rész – A napkollektorA napenergia az emberi élet, s általában az élet szempontjából a legfontosabb energiaforrás, hiszen minden energia forrása.

Bár sokan nem is gondolnák, az ember által használt minden energiahordozó tulajdonképpen napenergia, csak annak más és más formában való tárolt változata. Hiszen akár a fosszilis, akár a megújuló energiafajtákat tekintjük, mindegyikük valamilyen módon a napból származik: a nap által a Földre sugárzott energia valamiféle eltárolásával, felhasználásával keletkezik.

 

Napenergia fűtésre és vízmelegítésre

A napenergia szűkebb, és általánosan használt értelmezése szerint az ember alapvetően kétféle módon hasznosítja a nap által bolygónkra sugárzott energiát. Az egyszerűbb, s már nagyon régen ismert felhasználási mód, amikor a nap melegének segítségével vizet melegítünk, s azt használjuk fűtési célra vagy használati meleg vízként.

A napenergia hasznosítása ebben a formában mindenki által ismert: aki járt már mediterrán vidékeken, vagy hazai üdülő területeken, s látott a kertekben elhelyezett, vagy a tetőre erősített fekete tartályokat, amelyek a napsugárzás energiáját használják föl vízmelegítésre, az tudja, miként is néz ki az egyszerű napkollektor. Az ember nem is gondolná, hogy megfelelő napsugárzás esetén ezekben a tartályokban milyen gyorsan forrósodik föl a víz.

A napenergia házilagos hasznosításának ezt a formáját fejlesztették tovább a ma kapható professzionális módon kivitelezett napkollektorok, napkollektor-rendszerek is, amelyeknek több fajtája ismeretes.

 

Folyadékos rendszerek – a vákuumcsöves napkollektor

Vannak, amelyek különböző folyadékokat használnak az energia továbbítására, átadására, de akadnak levegővel működőek is. Az esetek egy részében szivattyúval, illetve ventillátorral mozgatják meg a fölmelegített folyadékot vagy levegőt, vannak azonban az anyagok fajsúlykülönbségén alapuló termoszifonok is, ahol nincs szükség keringtetésre. Bármelyik közvetítő anyagot is használja a rendszer, a napenergiát a napkollektor felszínén található fekete, fényelnyelő – általában matt fekete, nem fényvisszaverő festék – réteg gyűjti össze. Az így koncentrált meleget egy, a másik oldalán hőszigetelő anyaggal borított csőkígyón vezetik el, s hőátadó rendszeren keresztül melegítik föl vele a fűtési vagy használati meleg vizet.

A folyadékos rendszerekben a napenergiát a rendszer csöveiben áramló fagyálló folyadék közvetíti. A folyadék fölmelegedését automatika figyeli, amely meghatározott hőmérséklet elérése esetén elindítja a szivattyút. Így a fölmelegedett folyadék eljut a rendszer lényegét adó hőcserélőbe, ahol átadja a meleget a bojlerben tárolt víznek, illetve ebből a hőcserélőből lehet a fűtési meleg vizet is elvezetni. A rendszer lényeges elemét képezi a nyomásszabályzó, amely a túlnyomás kialakulását akadályozza meg.

A folyadékos napkollektorok között az egyik legkorszerűbb az úgynevezett vákuumcsöves technológiával gyártott. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy üvegből készült vákuumcsövekben helyezik el a nap melegét összegyűjtő rézcsövet, amely így a légritka térnek köszönhetően alig-alig veszít az általa összegyűjtött hőből valamit. A kör keresztmetszetnek köszönhetően ez a forma adja a legnagyobb hatásfokot, hiszen a kelő és lenyugvó nap kisebb szögből érkező sugarait is jól tudja hasznosítani.

 

A levegővel működő napkollektor: a légkollektor

A levegő fölmelegítésével működő úgynevezett légkollektorok által termelt meleget az esetek döntő többségében légfűtésre használják. Ebből adódóan az ilyen fűtési, fűtéskiegészítő rendszerek a nap téli járásához igazodnak, s az alacsonyabb nappálya okán általában függőlegesen helyezik el őket.

A kollektor belsejében áramló levegő a napenergiájának átvételével fölmelegszik, majd ha elérte a fűtési célra alkalmas hőfokot, beáramlik a lakásba, illetve egyéb fűtési területre. A levegő mozgatását az esetek döntő többségében ventillátorok segítik. Fontos részét képezi a rendszernek az a szabályozó egység, amely a levegő megfelelő hőmérsékletének függvényében indítja el, illetve állítja le a ventillátorokat. Vagyis nem vész el energia, mert csak a fűtésre alkalmas hőmérsékletű levegőt használjuk föl.

Bár az esetek döntő többségében fűtési céllal alkalmazzák a légkollektorokat, léteznek csőhálózattal kombinált típusok is, amelyek meleg vizet állítanak elő.

A napenergia házilag is hasznosítható, leginkább légkollektorokkal. Miután ezek a rendszerek egyszerűbbek és olcsóbbak is a vizes rendszereknél, akár házilag is előállíthatók. Ennek jó példája az úgynevezett „sörkollektor”, amelyet üres konzervsör dobozokból alakítanak ki lelkes amatőrök. Az ilyen, hobbiszintű rendszerek számára időnként versenyeket is rendeznek.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*