2017. November 22. 9:58

Frissitve04:17:07 AM GMT




Fókuszban a szél

Fókuszban a szélA fejlődés a nagy energetikai rendszerek átalakítását, rugalmasabbá tételét is igényli annak érdekében, hogy a szélenergia előnyei minél nagyobb mértékben érvényesülhessenek – így összegezhető az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) budapesti konferenciájának mottója.

A hazai kormányzati szereplők és az iparág képviselőinek részvételével zajlott rendezvényen elhangzott, hogy a szélenergia a legkisebb környezeti terheléssel járó energiatermelési mód, mely biztonságosan, gyorsan felépíthető erőművekkel tudja a helyi közösségek és nagyobb rendszerek energiaigényét kielégíteni. Éppen ezért a szélenergia-ipar a világon szinte mindenhol hatalmas fejlődésen ment keresztül, nagyot lépve az olcsó, helyi, biztonságos energiatermelés felé, a környezet megóvása mellett.

A fejlett és a feltörekvő országok lakossága és vezetői egyre nagyobb arányban jönnek rá, hogy a megújuló energiák és a szélenergia sokkal nagyobb arányú felhasználására van szükség. A legfrissebb kutatások szerint hazánkban az emberek kilenc tizede egyértelműen támogatja a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását. Az Európai Unió igyekszik e folyamat élén állni, az Európai Bizottság 2050-ig szóló hosszú távú terve 80-95 százalékban széndioxidkibocsátás-mentes energiaszektort céloz meg, melyben kulcsszereplők a megújulók, ezen belül a szélenergia is. „Magyarországról kitekintve a fejlődés és haladás világszerte látható, ezért várakozással tekint a jövőbe a magyar szélenergia ipar is” – erősítette meg Hoffmann László az MSZIT elnöke.

A szélenergia világa hatalmasat fejlődött

2011-re a világon több mint 195 000 megawattnyi (MW) szélkapacitás termel, az Európai Unióban közel 85 000 MW, az USA-ban 40 000 MW szélenergia kapacitást telepítettel. A fejlődő országok ezen a területen is ’rávernek’ a világra: 2009-re Kínában már 25 000 MW, 2011-re több mint 42 000 MW kapacitás épült. A technológiai fejlődés hatására az elmúlt 15 évben a költségek a hagyományos energia-technológiák költségszintjének közelébe csökkentek, s a gazdasági válság ellenére közel 45 milliárd eurónyi tőke áramlott a szélenergetikai befektetésekbe. „A szélenergia berendezés gyártói kapacitások nem kizárólag a jelentős szélpark beruházásokat eszközlő országokra koncentrálódnak, jelentős beszállítói és gyártói kapacitások települtek kisebb európai országokba is, mint ahogy az péládul Belgiumban megfigyelhető”- emelte ki Jacopo Moccia, az EWEA Politikai Elemzési területének vezetője.

Magyarországnak is ténylegesen lépnie kell a megújulók irányába

Az új hazai gazdaságfejlesztési irányok egyértelműen kiemelik a zöld-energetikában rejlő lehetőségeket, elkészült a Nemzeti Energiastratégia, és a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv, a magyar EU elnökség idején a hazai politikusok is az európai trendekkel összhangban nyilatkoztak a megújuló energiák jövőbeli szerepéről. Ugyanakkor Magyarországon a pozitív változás kézzelfogható eredményei még váratnak magukra. ”Összevetve a 27 uniós tagország megújuló nemzeti cselekvési terveit azt láttuk, hogy a magyar elképzelések mind a teljes megújuló, mind a szélenergia tervek tekintetében az utolsó helyen állnak” – mutatott rá Jacopo Moccia.

A döntéshozói szándékon múlik a további hazai szélerőmű engedélyek kiadása is, hiszen – bár törvényi kötelezettség lett volna – mindeddig a 2008-ban kinyilvánított 410 MW-os szélenergia keretre sem írt ki tendert a Magyar Energia Hivatal. A 2020-ig engedni tervezett kapacitáskorlát nem ad teret jelentős bővülésnek – nagysága megegyezik a 2008. évi értékkel (740 MW) –, miközben a Magyar Villamos Művek külföldön kívánna megújuló energiaforrásokba fektetni. Fucskó József a Magyar Környezetgazdaságtani Központ kutatási igazgatója kiemelte: „Számításaink szerint, a 15 éves időtávot figyelembe véve, a szélenergia esetében a megtérülést biztosító átvételi árat a kilowattóránkénti 31 forint körül kell meghatározni.”

Forrás: EWEA



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*